A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1973-1974
In memorian
JACZ1NA LÁSZLÓ (1926-1973) Alkalmazott matematikus, a Villamosmérnökkari Matematika Tanszék adjunktusa. Kiváló munkájáért a Munka Érdemrend bronzfokozatát kapta. Jó kolléga és egyben jó munkatárs is volt, hirtelen halála mindenki számára nagy megrendülést okozott. Emlékét kegyelettel megőrizzük. Dr. LADOVÉRI BÉLÁNÉ (1924-1974) Ladovéri Béláné munkásszülők gyermeke volt. A fel- szabadulás előtt, bár kitűnően tanult, csak nyolc osztályt végezhetett. 14 éves korában munkába kellett állnia, segédmunkásként dolgozott. 1948-ban már aktívan részt vett a szakszervezeti nőmozgalomban. 1953-tól a szak- szervezeti mozgalomban már oktatási munkával foglalkozott. Közben párttag lett, majd beiratkozott a tudományegyetem esti tagozatára, a filozófiai szakra, amelyet 1957-ben el is végzett. 1958 óta dolgozik egyetemünkön. Oktatómunkája és két gyermekének nevelése mellett második diplomát szerzett (a bölcsészkar történelem szakán), majd később a szovjet aspirantúrán elsajátított orosz nyelven kívül megtanult németül is. A műszaki egyetem 1962-ben adjunktussá, majd 1970-ben docenssé nevezte ki. A filozófiai tudományok kandidátusa címet a Szovjetunióban szerezte meg. Értekezésében a technika és a termelés fontos világnézeti problémáival foglalkozott. Számos cikke, publikációja jelent meg a szakfolyóiratokban. A gépészmérnöki kar pártalapszervezetének vezetőségi tagja. Oktató-nevelő munkáját az igényesség jellemezte. A tudományos-technikai forradalom filozófiai kérdéseiről tartott speciálkollégiumot. Vezető oktatóként energikusan és hatékonyan szervezte a gépész- és villamoskari filozófiaoktatást. Munkatársai határozott és mindig segítőkész vezetőnek ismerték meg. Ladovéri Béláné a filozófiai tanszék tehetséges, kiváló oktatója, a tanszék egyik erőssége volt. Személyében a hallgatóság kiváló oktatóját és nevelőjét, a mindig új tudásra törekvő tudományos kutatót, az energikus és segítőkész munkatársat gyászoljuk. 39
