A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1970-1971
In memoriam
VASZKÓ MIHÁLY 1920-1970 1970. október 6—án váratlanul elhunyt Vaszkó Mihály, a Pedagógia Tanszék adjunktusa, az MTA Pszichológiai Intézet Munkalélektani osztályának vezetője. A magyarországi munkapszichológia kiemelkedő képviselője volt. Idehaza és külföldön neve egyet jelentett azzal a céltudatos törekvéssel, hogy az ergonómia korszerű eredményei minél több munkahelyen realizálódjanak. Oroszlánrészt vállalt a vezetők szervezett továbbképzésének megindításában és a vezetőképzés mindennapi munkájában. Kiváló pedagógus volt. Szakismerete, előadókészsége alapján nemcsak élvezetesen tanította szakmáját, hanem tanítványainak döntő többségét — s ez gyakorló műszaki káderek nevelése esetében lényeges eredmény-, a mun— kalélektan felhasználóivá, alkalmazóivá formálta. Tanítványai, fiatal munkatársai közül nem egyet a munka— és mérnöklélektan tudományos művelőjévé nevelt. DR. VÁGÓ ARTHUR 1896-1970 Dr. Vágó Arthur, a Budapesti Műszaki Egyetem nyugalmazott professzora, 74 éves korában, 1970 november 13-án elhunyt. Gépészmérnöki tanulmányait Budapesten folytatta, majd a diploma megszerzése után a Standard Villamossági Rt (ma Beloiannisz Híradástechnikai gyár)-hoz került, ahol telefonközpontok fejlesztésével, tervezésével és üzembehelyezésével foglalkozott, előbb mint csoportvezető mérnök, majd később mint helyettes műszaki igazgató. 25 évi ipari gyakorlat után 1950-ben nevezték ki egyetemi tanárrá a Vezetékes Híradástechnika Tanszék élére. Feladatkörét nehéz körülmények között kellett ellátnia, előzetes pedagógiai ismeretek nélkül azonnal új tárgyak oktatására jelölték ki és e tárgyakból jegyzetet kellett írnia. 1951—1954—ig a Villamosmérnöki Kar Dékánja volt. Az ezzel kapcsolatos feladatokat közmegelégedésre látta el. Dékánsága alatt két fontos esemény történt: az egyik az Állami Műszaki Főiskola átalakulása esti tagozattá, a másik pedig a Műszer Szak megalakulása. 1957—ben súlyos gégemütéten esett át, beszélőképessége erősen leromlott és ezért 65 éves korában nyugalomba vonult, azonban még azután is aktivan részt vett a Tanszék életében egészen a halálát megelőző utolsó hetekig. Számos kormány— és miniszteri, valamint tudományos egyesületi kitüntetésben részesült. Akik ismerték, tisztelték kedvességéért, jókedvéért, becsülték szakmai tudását, nagyfokú segítőkészségét. Emlékét jóbarátai, szakmai kollegái, volt munkatársai meg fogják őrizni. 22
