A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1970-1971
Tudományos és szakirodalmi tevékenység az 1970. évben
Kerkápoly Endre: A földalatti vasútak felépítményének fejlődése, különös tekintettel a budapesti felépítményrendszer vizsgálatára. (MTESz—KTE, Budapest, Balatc ifüred, 1970) — Forschungsarbeit an der Technischen Universität Budapest im Bereich der Entwicklung des Eisenbahnbaues. (Karlsruhei Egyetem, 1970.) — Különleges vasútak pályaszerkezete. (MTkl, Bp. 1970.) Megyeri Jenő: Determinazione del punto di imbocco su appoggi ad arco, tenendo conto déllé variazioni indotte dalia rotazione dell’appoggio. (OITAF, Torino, 1970.) — Kötél- pályaívek alátámasztási pontjainak meghatározása. (KTE, Bp. 1970.) Tervezési munka A budapesti földalatti vasút új felépítményrendszerének tervezése. (Megbízó: Metro Budapesti Földalatti Vasút.) A Kiskőrösi Állami Gazdaság vasúti kiszolgálása. (Megbízó: Kiskőrösi Állami Gazdaság.) Kutatómunka A hézagnélküli vasúti pályák gazdaságossági és műszaki hatékonyságának vizsgálata. A kétéves kutatómunka a korábbi hazai és külföldi vizsgálatok metodikáját figyelembevéve elemzi a magyar vasútak hézagnélküli pályáinak hatékonyságát és e felépítményrendszer létesítésének indokoltságát műszaki és gazdaságossági szempontból alátámasztja. Tekintettel arra, hogy a MÁV teljes hálózatának 24 %—a, kereken 2400 km már hézagnélküli felépítménnyel van kialakítva, s e pályák hossza a jövőben a felújítások hatásaként tovább emelkedik, az elvégzett vizsgálat népgazdasági szempontból is nagyjelentőségű. A vasúti vágány teljes oldalirányú ellenállásvizsgálatának továbbfejlesztése. Az 1970. évi kutatómunka az 1968—ban megkezdett kísérletsorozat egy fontos részének eredményeit összegezi. Ennek során befejeződtek a terheletlen vágányra vonatkozó kísérletek, amelyek az ágyazat állapota változásának (fagy, szennyeződés mértéke) hatásait vizsgálták. A leszűrt eredmények a hézagnélküli felépítmény elméleti stabilitásvizsgálatainak továbbfejlesztéséhez kitűnő adatokat szolgáltatnak. A nagyvároskömyéki közlekedés, különös tekintettel a vasútra. A kutatás az előző évek hasonló témájú kutatómunkáinak folytatása. A kutatási jelentés elsősorban Budapest, továbbá hazánk néhány más városa, valamint München és Zürich adatai alapján foglalkozik a városkörnyéki közlekedés optimális megoldási lehetőségeivel. Javaslat a megengedhető oldalgyorsulás és túlemelés mértékére. A vasúti közlekedés fejlődése, különösen a nagyobb sebességek bevezetésére való törekvés szükségessé teszi a vasúti pálya kialakítására vonatkozó hazai előírások felülvizsgálatát. A tanszék e munka keretében az ívben fekvő vágányokban az oldalgyorsulás és a túlemelés szerepével, a megengedhető oldalgyorsulási érték, valamint a megengedhető legnagyobb túlemelési értékek elméleti vizsgálatával, a határsugár értékek meghatározásával, a túlemelési méretek kiszámításával és a kapcsolódó gazdaságossági vizsgálatok elvégzésével foglalkozott. A kidolgozott kutatási feladat szerepel a KPM ágazati kutatási—fejlesztési célprogramjában^ és figyelembevéve a vasúti vonalfelújítások és korszerűsítések évi sokszáz milliós nagyságrendjét, népgazdasági jelentőségű. Megbízó: KPM Vasúti Főosztálya. Földalatti vasúti pálya elektronikus számítógéppel történő vizsgálata. A tanszék az építési hibákkal terhelt és megépített alagútszakaszok vizsgálatát végezte el abból a célból,hogy a vonatkozó vasúttervezési előírások szerint megtervezett térbeli vonalvezetésű földalatti vasúti pálya optimális elhelyezése megoldható legyen. A kutatómunka az építési hibák, tanul