A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1969-1970

In memoriam

IN MEMÓRIÁM CSIZMADIA GÁBOR (1939—1969) Az élet természetes rendje a kezdet és a vég. Minden közösségnek, családnak és munkacsoportnak számolnia kell azzal, hogy szeretett családtagok, megbecsült munka­társak kilépnek a körből. A távozó minden esetben űrt hagy maga után, még akkor is, ha hosszú életút végén ragadja el otthonából, munkatársai köréből a halál... Szívszorítóan fájdalmas a búcsúzás, amikor az életpálya kezdetén álló kollégától kell elválni, ami­kor felfelé ívelő életútról téríti le szerettünket, ba­rátunkat a sors! Csizmadia Gábor adjunktustól már azért is különösen nehéz búcsút venni, hiszen alig 30 éves korában — szakmai és emberi ambíciókkal, tervekkel, vágyakkal telve szólította el a halál... Csizmadia Gábor gépgyártástechnológusi életpá­lyájára a Miskolci Nehézipari Egyetemen készült fel. Tehetségét és szorgalmát a vörös diploma el­nyerése bizonyítja. Mérnöki pályafutását az Ikarusz gyárban kezdte meg. A gyár vezetői hamarosan felfi­gyeltek a fiatal szakember nem mindennapi képes­ségeire, kiváló emberi tulajdonságaira és 24 éves ko­rában kiemelt fizetéssel osztályvezető-helyettesi rang­ra emelték. Csizmadia Gábort elsősorban nem az anyagiak és a hivatali ranglétrán történő előrejutás hevítette. Szenvedélyesen szerette szakmáját, ennek a szakmá­nak a megismerésére, a gépgyártástechnológusi-szervezői hivatástudat elmélyítésére akarta a fiatal mérnökhallgatókat tanítani, ezért akart maga is tovább tanulni. Anyagi áldozat árán vált meg az Ikarusz gyártól és kezdte meg egyetemi oktatói munkáját a Budapesti Műszaki Egyetem Ipari Üzemgazdaságtan Tanszékén. Érezte, tudta, hogy az oktatói pálya és választott élethivatása az egyetemi alapképzésben el­sajátítható ismereteknél nagyobb elméleti felkészültséget igényel, ezért iratkozott be a gépipari gazdasági-mérnöki szakra. 1964-től haláláig — 1969 szeptemberéig — dolgozott az Ipari Űzemgazdaságtan Tanszéken tanársegédi, majd adjunktusi beosz­tásban. Munkatársai a szerény, csöndes, mindig segítőkész barátot, elvtársai a harcos, el­veihez hű kommunistát, tanítványai a türelmes, jó pedagógiai érzékkel rendelkező oktatót szerették és tisztelték benne. Az Ipari Üzemgazdaságtan Tanszéken kifejtett négyéves munkáját számos oktatási segédlet, tananyag-részlet és kutatási munka őrzi meg az újabb generációk számára, nekünk pedig, akik együtt dolgoztunk vele, emléke örökké él szívünkben. 2* 19

Next

/
Thumbnails
Contents