A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1969-1970

In memoriam

ERDEY LÁSZLÓ (1910—1970) Műegyetemünket és rajta kívül az egész magyar tudományos életet e tanévben igen nagy veszteség érte dr. Erdey Lászlónak, az Általános és Analitikai Kémia Tanszék tanszékvezető professzorának, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának, kétszeres Kossuth-díjasnak 1970. február 21-én, néhány nappal 60. születés­napja után történt váratlan elhunytával. Erdey László az analitikai kémia tudományá­nak világszerte ismert tudósa volt. Tudományos eredményeiről közel 400 tudományos publikáció­ban, könyvekben és a világ 17 országában tartott előadásaiban számolt be. Különösen eredménye­sen gazdagította a térfogatos analízis, az indiká­torok, a termikus analízis és a nyomelemkutatás területét és módszereit. A specializálódás kor­szakában valószínűleg egyike volt az utolsóknak, akik még az egyetemes analitikai kémia művelésére és fejlesztésére képesek voltak. Erdey László tudo­mányos jelentősége messze túlnőtt nemcsak Egye­temünk, hanem Magyarország határain is. Erdey László 1910. február 12-én született Sze­geden. Középiskolai tanulmányait Szegeden, egye­temi tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészeti karán végezte, ahol 1933-ban középiskolai tanári oklevelet nyert fizi­kából és kémiából. Az Állami Közegészségügyi Intézetben, majd Budapest Székesfőváros Vegyé­szeti és Élelmiszervizsgáló Intézetében működött mint vegyész, miközben fizetés nélküli tanársegédként a tudományegyetemen meg­szakítás nélkül közreműködött az oktató és kutató munkában. 1938-ban szerezte meg doktori oklevelét. 1949-ben a Tudományegyetem Általános Kémiai Tanszékére nyert kinevezést intézeti tanárként, majd ugyanezen évben megbízást nyert a Mű­egyetem Általános Kémiai Tanszékének vezetésére. 1950-ben egyetemi tanárrá ne­vezték ki. A tanszéket haláláig vezette, ott az analitikai kémiának világszerte ismert gócpontját és iskoláját alapította meg, neves tanítványok sorát nevelte fel. Erdey László a Vegyészmérnöki Karnak 1951—53-ban dékánja volt. Szerepe volt a vegyészmérnökképzés korszerűsítésében. Előadásaival a hallgatóság figyelmét min­dig le tudta kötni; mint professzor értett hozzá, hogy a nehéz dolgokat is világosan, egyszerűen és érthetően ismertesse meg diákjaival. Szeretett tanítani, számtalan köte­lezettsége közül mindig legfontosabb és első kötelességének tartotta az egyetemi elő­adások megtartását. Előadásaira sokezer mérnök emlékezik hazánkban, hiszen a vegyészmérnök hallgatók analitikai kémiai előadásain kívül 15 éven keresztül az Egyetem minden kara hallgatóinak előadott általános kémiát. Tankönyvei az évek folyamán 10 kiadást értek meg s a legtöbb vegyészmérnök hallgató minden bizony­nyal sokszor használja őket diplomája megszerzése után is laboratóriumi munkájá­hoz. A Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Osztályának közel egy évtizeden ke­resztül volt osztálytitkára, és nagy szerepe volt a magyar kémiai kutatás országos mé­retű és nagyszabású újraszervezésében a népi demokrácia körülményei között. 20

Next

/
Thumbnails
Contents