A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1969-1970
In memoriam
ERDEY LÁSZLÓ (1910—1970) Műegyetemünket és rajta kívül az egész magyar tudományos életet e tanévben igen nagy veszteség érte dr. Erdey Lászlónak, az Általános és Analitikai Kémia Tanszék tanszékvezető professzorának, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának, kétszeres Kossuth-díjasnak 1970. február 21-én, néhány nappal 60. születésnapja után történt váratlan elhunytával. Erdey László az analitikai kémia tudományának világszerte ismert tudósa volt. Tudományos eredményeiről közel 400 tudományos publikációban, könyvekben és a világ 17 országában tartott előadásaiban számolt be. Különösen eredményesen gazdagította a térfogatos analízis, az indikátorok, a termikus analízis és a nyomelemkutatás területét és módszereit. A specializálódás korszakában valószínűleg egyike volt az utolsóknak, akik még az egyetemes analitikai kémia művelésére és fejlesztésére képesek voltak. Erdey László tudományos jelentősége messze túlnőtt nemcsak Egyetemünk, hanem Magyarország határain is. Erdey László 1910. február 12-én született Szegeden. Középiskolai tanulmányait Szegeden, egyetemi tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészeti karán végezte, ahol 1933-ban középiskolai tanári oklevelet nyert fizikából és kémiából. Az Állami Közegészségügyi Intézetben, majd Budapest Székesfőváros Vegyészeti és Élelmiszervizsgáló Intézetében működött mint vegyész, miközben fizetés nélküli tanársegédként a tudományegyetemen megszakítás nélkül közreműködött az oktató és kutató munkában. 1938-ban szerezte meg doktori oklevelét. 1949-ben a Tudományegyetem Általános Kémiai Tanszékére nyert kinevezést intézeti tanárként, majd ugyanezen évben megbízást nyert a Műegyetem Általános Kémiai Tanszékének vezetésére. 1950-ben egyetemi tanárrá nevezték ki. A tanszéket haláláig vezette, ott az analitikai kémiának világszerte ismert gócpontját és iskoláját alapította meg, neves tanítványok sorát nevelte fel. Erdey László a Vegyészmérnöki Karnak 1951—53-ban dékánja volt. Szerepe volt a vegyészmérnökképzés korszerűsítésében. Előadásaival a hallgatóság figyelmét mindig le tudta kötni; mint professzor értett hozzá, hogy a nehéz dolgokat is világosan, egyszerűen és érthetően ismertesse meg diákjaival. Szeretett tanítani, számtalan kötelezettsége közül mindig legfontosabb és első kötelességének tartotta az egyetemi előadások megtartását. Előadásaira sokezer mérnök emlékezik hazánkban, hiszen a vegyészmérnök hallgatók analitikai kémiai előadásain kívül 15 éven keresztül az Egyetem minden kara hallgatóinak előadott általános kémiát. Tankönyvei az évek folyamán 10 kiadást értek meg s a legtöbb vegyészmérnök hallgató minden bizonynyal sokszor használja őket diplomája megszerzése után is laboratóriumi munkájához. A Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Osztályának közel egy évtizeden keresztül volt osztálytitkára, és nagy szerepe volt a magyar kémiai kutatás országos méretű és nagyszabású újraszervezésében a népi demokrácia körülményei között. 20