A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1968-1969

In memoriam

renciálás, ill. integrálás útján való elvégzését. Nagy jelentőséget tulajdonított a numerikus, fokozatosan közelítő számításoknak, és szellemesen alkalmazta azokat mind a rúdszerkezetek, mind bizonyos felületszerkezetek oktatásában. Felelősségérzetét, saját magával szembeni igényességét mi sem jellemzi job­ban, mint az a hatalmas erőfeszítés, mellyel a közeli vég tudatában, a gyilkos betegséggel küzdve átdolgozta, korszerűsítette az általa előadott tárgyak jegy­zeteit. Szoros emberi szálak fűzték munkatársaihoz, hallgatóihoz egyaránt. Hallgatói az egyetem elvégzése után is gyakran keresték fel és kérték segítségét szakmai problémáik megoldásához. Egy építészgeneráció tanulta dr. Pelikán Józseftől a tartószerkezetek terve­zését. Munkájának eredményét mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy Magyar- országon — más országokkal ellentétben — a statikus tervezők jelentős része az építészmérnökök közül kerül ki. DR. PUSKÁS JÓZSEF (1934-1969) 1969. április 9-én, 35 éves korában váratlanul elhunyt dr. Puskás József, a Szerves Kémia Tanszék tanársegéde. Szamosszegen született, egyszerű családból származott. Tanulmányait egye­temünk Vegyészmérnöki Karán 1957-ben fejezte be, majd néhány éven át az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyárban dolgozott. 1961-ben nevezték ki tanár­segéddé a Szerves Kémia Tanszékre. Egész életében nagy szorgalommal és ambícióval küzdött azért, hogy a vi­szonylag elmaradott vidéki környezetben történt felnövekedéséből, nevelteté­séből fakadó hátrányokat leküzdje. Megmutatkozott ez a törekvése a tudomá­nyos munkától kezdve az ideológiai képzésig és a nyelvtanulásig. Oktató mun­kájában igényes volt, szorgalmasan kivette részét a kutatómunkában — a szén­savszármazékok körében végzett vizsgálatairól készítette el értekezését, mely­nek alapján 1968-ban egyetemünk műszaki doktorrá avatta; több tanszéki tudományos közleménynek társszerzője volt — és mind emellett még a társa­dalmi munka számára is talált időt: éveken keresztül a tanszék szakszervezeti bizalmija volt és néhány héttel halála előtt tagja lett az MSZMP-nek. özvegyet és egy árvát hagyott hátra, akik emlékét — a Szerves Kémia Tan­szék dolgozóival együtt — kegyelettel őrzik. DR. RÉDEY ISTVÁN (1899-1968) Munkatársak és tanítványok, barátok és tisztelők mély megrendüléssel fogad­ták a hírt, hogy dr. Rédey István, a Budapesti Műszaki Egyetem geodézia professzora, 1968. október 7-én, 69 éves korában hirtelen elhunyt. Dr. Rédey István csaknem fél évszázadon át művelte a földméréstan tudo­mányát, jelentősen közreműködött a hazai térképészet korszerűsítésében. 1921-ben, 23 éves korában, friss mérnöki oklevéllel a kezében került a Mű­egyetemnek előbb Mechanika, majd Geodézia tanszékére. Ezután a Honvéd Tér­képészeti Intézet munkatársa lett. A világszerte akkor kifejlődő új térképészeti eljárásnak, a fotogrammetriá­nak egyik bevezetője és fejlesztője. Érdeklődése azonban nem korlátozódott a 191

Next

/
Thumbnails
Contents