A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1968-1969
In memoriam
a kopásjelenségek szabatosabb vizsgálatát tűzte ki céljául. Tudományos munkásságát, szorgalmát 48 közlemény fémjelzi, amelyből 18 részben külföldön, idegen nyelven is megjelent. Számos nemzetközi konferencián tartott előadást, mindig elismerést és újabb barátokat szerezve. Már betegsége erejét erősen igénybe vette, amikor még mindig szívósan, módszeres és szigorú következetességgel dolgozott. 1968-ban még részt vett két nemzetközi tudományos konferencián, és nem sokkal utolsó kórházba vonulása előtt fejezte be a Készülékszerkesztés c. tárgy reformjegyzetét, amelynek előadója volt. Előadásait gondosan kidolgozta és szinte minden évben, még betegeskedve is, tudományos diákköröket vezetett. Fáradhatatlanul tevékenykedett a Gépipari Tudományos Egyesületben. Az Egyesület technológiai szakosztályának megalakulása óta aktív vezetőségi tagja volt. Emellett vállalta az Oktatási és Kiadói Bizottság titkári, később elnöki tisztségét. Működése alatt az egyesület több mint 400 tanfolyamot szervezett. Ezért a munkájáért többször kapott kitüntetést. 1959-ben a Gépipar Kiváló Dolgozója, 1960-ban kormánykitüntetést kapott. 1962-ben elnyerte a legnagyobb egyesületi kitüntetést, a Pattantyús Á. Géza-díj aranyfokozatát. Munkatársai, tanítványai szerették mindig vidám természetéért, baráti segítőkészségéért. Sokat ígérő, lankadatlan munkásságából ragadta el tőlünk a halál, mindannyiunk nagy veszteségére. KOLOS RICHARD (1904-1969) 1969 augusztusában, életének 65. évében hunyt el tragikus hirtelenséggel Kolos Richárd, a Budapesti Műszaki Egyetem professzora, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökhelyettese. Életművében egymást kiegészítő egységgé forrt össze a szocialista nagyipari műszergyártás megszervezése, a műszermérnöki képzés létrehozása és a magyar műszeripar társadalmi bázisának megteremtése. Nagyműveltségű, szerény ember volt, akinek legfőbb erényei közé tartozott embersége, legmagasabb tisztségeiben is megmaradt közvetlen, megközelíthető embernek. Munkássága maradandó érték az egész magyar műszaki kultúra számára. Kolos Richárd műegyetemi tanulmányait Budapesten végezte, 1927-ben szerzett gépészmérnöki oklevelet. Az akkori Láng Gépgyárban töltött rövid gyakornoki idő után a Magyar Siemens Művek műszerosztályának lett mérnöke, majd később főmérnöke. Az itt töltött másfél évtized alatt szerzett széles körű szakmai gyakorlatot, és itt alakult ki érdeklődése a műszer- és méréstechnika fejlesztési, szerkesztési és gyártási kérdései iránt. A felszabadulás utáni években tervezőmérnökként dolgozott, majd 1949-ben megbízást kapott az első hazai műszergyár, az Elektromos Készülékek és Mérőműszerek Gyára megszervezésére, és mint a gyár főmérnöke, műszaki irányítására. Eredményes munkásságát fémjelzi, hogy a több kisipari üzem egyesítése révén létrehozott vállalat néhány év alatt európai színvonalú nagyüzemmé fejlődött. 1950-ben a Műszeripari Központ megszervezésére és vezetésére kapott megbízást, majd 1951-től a Kohó- és Gépipari Minisztérium műszeripari főosztályát vezette. 1954-től 1962-ig mint KGM miniszterhelyettes jelentős szerepet 188
