A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1968-1969

Tudományos, kutatási és művészeti munkásság, publikációk

Museum. München, 1968.) — — Elemek és atomok. Előadássorozat 2 folytatásban. (Magyar Televízió. Bp. 1968.)

Szabó Pálné: Alumíniumionok meghatározása amperometriás, konduktomet- riás és oszcillometriás módszerrel. — — Alumíniumanód viselkedése aktiváló ionokat tartalmazó oldatban. (MKE. Bp. 1968.)

Szilágyi József: Az új mechanizmus ©gyes kérdései. (Bp. Főv. Tanács. 1968.) Békássy S.— Liptay G.—Takács József: Derivatographische Untersuchung von gaschromatographischen Trennflüssigkeiten und Säulenfüllungen. (DAW. Berlin, 1968.)-----Gázkromatográfiás megosztófolyadékok alkalmazhatósága felső

h

őmérsékleti határának meghatározása. (MKE. Bp. 1968.)

Kutatómunka

Redox indikátorok gyakorlati alkalmazásának és tulajdonságainak komplex vizsgálata.

Difenilamin oxidációs mechanizmusát vizsgálták különböző oxidáló rendszerekben vékonyréteg-kromatográfiás elválasztással kombinált ESR és infravörös spektrofotometriás eljárással.

Analitikai csapadékok gócképződésének, kristálynövekedésének és morfológiájának vizsgálata. Analitikai csapadékok gócképződésének és kristálynövekedésének tanulmányozása során a mágneses tér hatását vizsgálták a kristályosodásra.

Új eljárások kidolgozása heterogénelemek és csoportok meghatározására szerves vegyü- letekben. Vizsgálták a tóriumkloranilátos fluor meghatározásáhaz felhasznált metilcello- szolv szerepét és megállapították, hogy az érzékenységnövelő hatást a metilcelloszolv vas szennyezője okozta. Eljárást dolgoztak ki szerves vegyületek kismennyiségű klorid- és bromid- tartalmának meghatározására.

Szerves vegyületek hidropirolízises vizsgálata. Tovább folytatták spektráltiszta szénnel mint modellanyaggal, a hidropirolízises reakció egyes paramétereinek vizsgálatát.

Szerves vegyületek vizsgálata pirolízises gázkromatográfiával. A programozott áramlású gázkromatográfia néhány elméleti kérdésével foglalkoztak. Vizsgálták a gázkromatográfiás mennyiségi elemzés hibaforrásait, továbbá elválasztó oszlopokat terveztek gázkromatográfiához.

Ioncserés kromatográfiás módszerek fejlesztése. Behatóan fogalkoztak ioncserés egyensúlyok vizsgálatával és az egyensúlyi adatok felhasználásával műveleti számításokhoz. Az ioncsere-sebesség meghatározásához oszcillometriás módszert alkalmaztak; különböző^ gyantatípusok vizsgálata folyt. Ioncserés analitikai elválasztásokra különböző komplexképzőket hasznosítottak. Előállítottak ioncserére alkalmas cirkóniumfoszfátot.

Ipari nyersanyagok elemzése oldatos és portechnikás színképelemzési módszerekkel. Tanulmányozták a pulzáló ívkisülések emissziós és abszorpciós tulajdonságait időfelbonm optika alkalmazásával. Egy intenzív eredő abszorpciót sikerült észlelni az ívkisülések végpontja utáni időintervallumban. Ez a jelenség új lehetőséget ad az ívkisülés atomabszorpciós vizsgalatokban való alkalmazására. Ivgerjesztéses módszert dolgoztak ki a próbaanyagok szabályzott teljes elpárologtatásának megvalósításával. Ezen gerjesztési módszert alkalmazták az ívplazma hőmérséklet eloszlásának mérésénél, valamint az arany spektrográfos meghatarozasara nemesiszapban.

Csapadékcseréléses mikroreakciók az analitikai kémiában. Radiokémiái eljárást dolgoztak ki halogenid szennyezők meghatározására azon elv alapján, hogy a higany(II) halogenidek a higany(II) ionoktól oxigéntartalmú szerves oldószerekkel végzett extrakcióval elválaszthatók. Ezt a tényt higany szubsztöchiometriás meghatározására is értékesítették. A cink- szulfidos ezüst és higanycsere lejátszódását vizsgálták polarográfiásan.

Nyomszennyezések meghatározása aktivációs elemzéssel. Eljárást dolgoztak ki nikkel és palládium katalizátorokat szennyező higany' meghatározására. Aktiválás és minták oldása után a higanyt részint HgS alakjában választották le, részint HgS-os izotópcserét alkalmaztak, spektrometriás kiértékeléssel.

122