A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1964-1965
Az egyetem oktatóinak kutatási és tudományos tevékenysége
Erwärmung und Befeuchtung der Luft Autobussen. (Társszerző: Menyhárt J.) Periodica Polytechnica. Vol.S, No.2. 161—182. Dugattyús hűtőkompresszorok. Témadokumentációs kiadvány. 54. sz. 236 o. Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ. Móricz István adjunktus: Gőzkazánok, turbinák és hűtőgépek. (Társszerző Donkó András.) Tankönyvkiadó, Bpest, 272 o. (1964). Pótsa Emil adjunktus: Gőzkazánok. ^Egyetemi jegyzet. Tankönyvkiadó. (1964). (A jegyzetet változatlan tartalommal a Mérnöki Továbbképző Intézet is kiadta). Részvétel nemzetközi kongresszuson Halász László docens Halle-ben (NDK), a Kammer der Technik hűtőkonferenciáján „Probleme der Leistungsregelung der Kältemaschine für Klimaanlagen” címmel előadást tartott. MECHANIKAI TECHNOLÓGIA TANSZÉK Tanszékvezető: dr. Gillemot László egyetemi tanár Kutatási tématerület: \ 1. Törési munka kísérleti meghatározása különféle anyagokkal végzett húzó-, nyomó- és csavaró kísérletekből. 2. „A” sorozatú acélok, lemezanyagok és nemesíthető acélok bemetszésért - kenységének meghatározása statisztikus adatgyűjtéssel. 3. Szobahőmérsékletnél kisebb temperatúrák hatása a kontrákciós munkára. 4. Ütőművekkel elérhető sebességek befolyása a kontrakciós munkára. 5. Korszerű rövidített fárasztási módszer és fáradásra való méretezési eljárás kidolgozása. 6. A kontrakció környezetében létrejövő képlékeny alakváltozás törvényszerűségeinek vizsgálata. 7. A hegeszthetőség fogalmának kiterjesztése a félautomata és automata hegesztett varratokra. 8. A Benedikt-féle autodin vizsgálata arra nézve, hogy alkalmas-e félautomata hegesztések céljaira. ad 1. Az év során elsősorban a húzó-, nyomó és csavaró próbatestekre érvényes valódi feszültséggörbéket hasonlította össze a tanszék. A kísérletek során felvett adatokból számították a valódi feszültségeket és a logaritmikus valódi nyúlást. Kiderült, hogy a görbék nem esnek egybe, hanem a nagyobb nyúlásértékeknél szétválnak. Várható, hogy a valódi feszültséggörbéket a deformáció sebességének mértéke szerint korrigálni kell. ad 2. A bemetszési tényező függvényében felvett kontrakciós munkagörbék minden vizsgált acélnál hőkezelési állapotban hasonló jelleget mutatnak, azzal a különbséggel, hogy az acélok egy része meghatározott formatényezőnél teljesen rideggé válik (Ac = 0), míg az acélok másik részénél a kontrakciós munkagörbe a vízszintes tengellyel párhuzamos érintőhöz tart, annak jeléül, hogy bármely éles bemetszés hatására sem csökken a kontrakciós munka ez alá a minimális érték alá. ad 3. Sikerült meghatározni a különböző hőkezelési állapotban levő A 37.21, illetőleg OLX jelű román anyag kontrakciós munkáját a szobahőmérsékleten és 197
