A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1963-1964

Az egyetem oktatóinak kutatási és tudományos tevékenysége

10. Irreverzibilis transzportfolyamatok termodinamikai vizsgálata.

11. Hordozós fémkatalizátorok vizsgálata.

12. Vanádium-pentoxid katalizátorok vizsgálata.

13. Radioaktív sugárzás felhasználásán alapuló mérőmódszerek.

14. Flavonoidok és izoflavonoidok infravörös és ultraibolya spektroszkópiai vizsgálata.

15. Gamma sugárzás spektroszkópiája.

16. Gázkromatográfiás mérőberendezések kidolgozása.

17. Uranil-ion polarográfiás meghatározása többféle anionokat tartalmazó oldatban.

ad 1. Az öttagú heterociklusok erőállandóinak számításához szükséges izotóphelyettesített molekulák színképfelvétele regisztráló Raman-spektrometerrel. A témához csatlakozó elméleti anyag a csoportelmélet alkalmazása a molekulák rezgésére. Számos elmélet alapján sikerült egységes képet létrehozni.

ad 2. Az akadémiai doktori disszertációhoz szükséges kísérleti munkák még az előző évben fejeződtek be, 1963-ban a rendszerezési munkán volt a hangsúly. Ez befejeződött. Ugyancsak befejeződött kb. 600 irodalmi adat feldolgozása és kb. 1000 oldal szakcikk áttanulmányozása és kijegyzetelése. A kandidátusi dolgozat keretében befejeződött a két elektronvonzó szubsztituenst tartalmazó benzol- származékok elektronszínképeinek értelmezése.

ad 3. A reflexiós spektroszkópiai vizsgálatok célja kettős volt:

a) A nyomdaipari többszínnyomtatásnál alkalmazott transzparens festékek egymásra nyomtatott rétegeinek spektrumából a szubtraktíve létrejött eredő színspektrumának számítással való meghatározása.

b) A használt festékek reflektált és transzmittált spektruma közötti összefüggés megállapítása. A megállapítások valamennyi festékre vonatkoznak.

Ezt a kérdést „A szubtraktív színkeverés eredőjének számítása” c. közlemény tartalmazza.

ad 4. A vizsgálat tárgyát olyan biner folyadékelegyek képezték, amelyekben az egyik komponens apoláris, a másik pedig asszociál. Sikerült általános összefüggéseket levezetni termodinamikai tulajdonságaik koncentráció és hőmérsékletfüggésére, melyek számítására általánosított diagramok készültek.

ad 5. Összehasonlító vizsgálatokat végeztek szabad folyadékfelületi és folyadék-szilárd határfelületi adszorpció között. Megállapították, hogy a szabad felületi adszorpciós izotermákat ugyanolyan típusok szerint lehet osztályozni, mint amilyenek a folyadék-szilárd határfelületen kialakuló adszorpciós izotermáknál adódnak.

ad 6. Az ikerkondenzátor tervei elkészültek, gyártása folyamatban (Gamma), egy új mérőberendezés tervei és alkatrész-jegyzéke is elkészült.

ad 7. Több kísérletsorozat eredménye azt mutatta, hogy a fajlagos adszorpció nagyságát az adszorbens mennyisége látszólag befolyásolja. Ennek oka — ellentétben több irodalmi megállapítással — az, hogy az izoterma reprodukálhatóságának feltételei nem teljesülnek. E feltételek:

a) Valóban kétkomponensű kiindulási és egyensúlyi elegy.

b) Megfelelő analitikai módszer alkalmazása.

c) Az egyensúly tényleges beállása.

d) A hőmérséklet állandósága.

Szennyezések ellenőrizhetetlen módon megváltoztatják a folyadékelegy egyensúlyi koncentrációját. A szennyezés hatását nem tudják figyelembe venni és az

200