A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1963-1964
Az egyetem oktatóinak kutatási és tudományos tevékenysége
így mért adszorpció valóban függ az adszorbens mennyiségétől, de nem tekinthető a tényleges fajlagos adszorpciónak. ad 8. Kísérletek alapján sikerült eldönteni, hogy az ioncserélő gyanta a körülményektől függően milyen komplexeket adszorbeál. ad 9. 500—900 °C-között megvalósításra került a Ní0-A1203 rendszer redukálhatóságának ill. oxidálhatóságának vizsgálata. ad 10. Kísérletileg igazolást nyert, hogy a lineáris Onsager elmélet termogalván elemek esetében 40 °C-nak megfelelő hőmérsékletkülönbségek esetén kitűnően egyezik a kísérleti adatokkal. ad 11. Elkészült a mérőkészülék, kriptonos felületmérésre használták. ad 12. A téma kutatásával kapcsolatosan különböző összetételű katalizátorokon S02 és S03 megkötésének mérését végezték 400—500 °C között. Az S03 kicserélődési sebességének mérését végezték radioaktív kénizotóppal. ad 13. Nagytisztaságú gallium roncsolásmentes és nagytisztaságú germánium roncsolásos valamint roncsolásmentes vizsgálatával foglalkoztak. A galliumban elsősorban a'cink és higany, a germániumban réz, antimon és arzén nyomszeny- nyezőket határoztak meg, 0,1—0,01 ppm mennyiségben. ad 14. Az oxikalkonok infravörös színképének tanulmányozása, az OH vegyértékrezgéshez tartozó sáv értékelése újabb adatokat szolgáltatott a keláció infravörös spektrum sajátságaihoz. ad 15. A Hg, Zn és Fe roncsolásmentes módszerrel történő meghatározásával foglalkoztak. A meghatározás három módszerrel történt: a) lebomlás mérés, b) gamma és beta abszorpció mérés, c) gamma spektroszkópia. Egyértelmű összefüggést találtak a fajlagos aktivitások és a Hg-Zn-Fe tartalom között. A gamma és beta abszorpció mérés nem vezetett eredményre, ugyanakkor a gamma spektroszkópia feltétlenül eredményes, használható módszernek bizonyult. A spektrumok kiértékelése alapján megállapítható, hogy a higanyt lehet a legnagyobb érzékenységgel kimutatni. Francia gyártmányú valamint „GAMMA” egycsatornás analizátorral végezték a méréseket. Ismert összetételű Zn-Fe-Hgü mintát aktíváltattak fel a reaktorban 120 órán keresztül, és az így felaktivált mintában határozták meg gamma spektroszkópiai módszerrel az aktív Zn, Hg és Fe mennyiségét. ad 16. Hengeresen elhelyezett fémcső ill. spirális huzal elektródokkal végezhetünk vizsgálatokat. Vizsgálták a tanszéken az elektródméret, gázsebesség, tápfeszültség hatását az érzékenységre. Meghatározták az ionizációs hatásfokot és azt pentánnal 10-5—10~6 nagyságrendűnek találták, ami megfelel az irodalomban is található kedvező értéknek. Vizsgálatokat végeztek az általuk készített berendezéssel klórozott szénhidrogének elemzésével kapcsolatban. Kísérleteket végeztek az általuk készített lángionizációs detektornak egy nem szorosan vett gázkromatográfiai alkalmazásával: kismennyiségű szerves gőznek üzemi levegőben történő detektálásával. ad 17. A téma részcélkitűzéséből megvalósult az analitikai eljárás kidolgozása (UO++2 nitrát, szulfát acetát mellett). Tudományos közlemények Dr. Schay Géza tszv. egyetemi tanár: Beszámoló az NDK-ban, Franciaországban és az NSZK-ban tett utamról. MTA VII. Osztály Közlemények. 19/1. (1963) 127—133. 201
