A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1962-1963
Dr. Gruber József rektor tanévnyitó beszéde 1962. szeptember 15-én
DR. GRUBER JÓZSEF REKTOR TANÉVNYITÓ BESZÉDE 1962. SZEPTEMBER 15-ÉN Tisztelt Egyetemi Tanács, kedves vendégeink! Abban a történelmi jelentőségű küzdelemben, amelyet egész népünk vív társadalmi fejlődésünk meggyorsításáért, a szocializmus teljes felépítéséért, egyetemünkre is jelentős feladatok hárulnak. A tudományos munka lenyűgöző eredményei, a technika hallatlan gyorsé fejlődése rendkívüli igényeket támaszt a szakemberszükséglet kielégítése területén is. Meggyőződéssel állíthatom, hogy egyetemünk oktatói és professzori kara teljesítette a reábízott feladatokat. Eredményeink számbavételekor mégis szükségszerűen többet beszélünk munkánk fogyatékosságairól, .mert szocialista gazdaságunk gyors fejlődése oktató-nevelő és tudományos munkánk szüntelen fejlesztését igényli. Egész közoktatásunk szervezetében és tartalmában végbemenő változások, a felsőoktatási reform célkitűzésének megvalósítása egyetemünk oktatóitól és dolgozóitól nagy hozzáértést, politikai érettséget igényel. Egyetemünk reformterveinek kidolgozásakor kialakult a karok határozott állásfoglalása, az elmélet és gyakorlat szoros egységének megteremtése, a gyakorlati képzés szervezeti és módszerbeli kérdéseit illetően. Az előző évek útkeresése után az 1961/621 tanév már konkrét kísérleti tervek és jóváhagyott dokumentumok alapján kezdődhetett meg. A tan tervek átdolgozásakor fő feladatunk egyikének tekintettük a hosszabb időtartamú termelési gyakorlatok kimunkálását, majd a módosított tantervek alapján kidolgoztuk az üzemi gyakorlatok szervezési és tartalmi vonatkozásait. Elmondhatjuk, hogy a hosszabb termelési gyakorlatok első kísérleti szakasza oktatóink áldozatos munkája eredményeként teljes sikerrel zárult. A második félév kezdetén a Művelődésügyi Minisztérium utasításának megfelelően új alapokra kellett helyeznünk egész reform munkánkat, amelynek középpontjába a tananyagkorszerűsítés végrehajtását állítottuk. A tananyagkorszerűsítés érdekében több lényeges tudományterület oktatási helyzetét vizsgáltuk felül összegyetemi szinten. Lgy többek között az automatizálás, az atomenergia- és magkémia-oktatás és kutatás, a félüzemi laboratóriumi oktatás, a matematikaoktatás helyzetét. A különböző fórumokon lefolytatott viták során számos nehézséggel találkoztunk. A felfogásbeli különbségek tisztázásában, a célkitűzések irányába