M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1942-1943

Harmadik rész - Az 1943/44. tanév megnyitása

450 Hogy tényleg a nemzet boldogulását szolgálja ez a víz­rendszer, szükséges, hogy megfelelő gazdasági és műszaki be­rendezésekkel arról gondoskodjunk, hogy az Alföldön folyó vizeink szintje állandóan közel egyenlő legyen. Folyóinkat a magashegységekben hó vagy eső alakjában lehullócsapadék táplálja. Ez a csapadékmennyiség a hegysé­gekben átlagosan évente 1000—1200 mm, amely azonban egy év alatt igen különböző időközökben és mennyiségekben hull le. Legtöbb a csapadékmennyiség a tavaszi és az őszi hónapokban, ekkor tehát nagyobb mennyiségű víz jut alföldi folyóinkba. Ezek idézik elő a tavaszi és őszi árvizeket. A tavaszi árvizet még növeli a télen lehullott hó olvadásából származó vízmeny- nyiség. A lehullott vízmennyiség különböző gyorsasággal jut le a völgyekbe, illetve a folyókba aszerint, amint a hegyoldalak erdőkkel vannak borítva, vagy kopárok-e. Az erdővel borított területekre lehullott csapadéknak átla gosan egyharmad részét a lombkorona felfogja és azután el­párologtatja, egyharmadrésze a talajba szivárog és egyharmad- részét felfogja az alomtakaró. Csak hosszantartó nagy esőzé­sek alkalmával folyik a csapadék egy kis hányada a talaj fel­színén. 1 cm humuszréteg átlagosan 2'5 mm csapadékot tud fel­fogni. Ney megfigyelései szerint ha egy óra alatt 60—70 mm eső esik, akkor azt még mind feltartóztatja az erdő, még a leg­meredekebb hegyoldalakon is. , Az így feltartóztatott víz azután csak lassan szivárog a földalatti vízfolyásokon keresztül a völgyek felé és egyenle­tesen táplálja a völgyekben levő medreket. Ez a magyarázata annak, hogy az erdőkben csörgedező patakok még a legmele­gebb nyári hónapokban sem száradnak ki. Ezek a patakok te hát egyenletesen táplálják a folyókat. A kopár területekre lehullott csapadéknak csak igen kis része, mintegy 10%-a párolog el. Ha sziklás a kopár, akkor a fentmaradó csapadékmennyiségnek csak csekély része, vagy semmi sem szivárog be a talajba, tehát majdnem az egész a talaj felszínén folyik le a völgyekbe, mégpedig annál nagyobb tömegben, minél nagyobb az időegységben lehullott csapadék- mennyiség és minél meredekebb a lejtő. Az így lerohanó víz­tömeg hirtelen elönti a völgyeket, innen nagy tömegben és gyorsan kerül a folyóvizekbe és áradásokat idéz elő. Mivel a

Next

/
Thumbnails
Contents