M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1942-1943

Második rész - Ünnepélyek, jelentések

216 A vegyészeti tudomány új eredményeinek hasznosítása, a gyártási eljárások tökéletesítése a háborút megelőző felké­szülés időszakában vett nagyobi) lendületet és a háború folya­mán érte el tetőpontját, tehát legnagyobbrészt a hiányzó anya­gok pótlására indult. A pótlás céljaira előállított szintetikus anyagok gyártási technikája azonban fokozatosan annyira fejlődött, minőségben is annyit haladt, hogy több esetben most már nem pótanyagokat, hanem egészen új anyagokat állítanak elő, amelyek felülmúlják a természetes anyag egyes tulajdon­ságait és a világgazdasági korlátozások megszűnése után is kétségkívül nemcsak versenyképesek lesznek az akkor újra rendelkezésre álló régi anyagokkal, hanem többnyire nélkü­lözhetetlen új anyagaivá válnak az emberiség továbbfejlődé­sének. Végiggondolva ennek a fejlődési irányzatnak gazdasági összefüggéseit és kihatásait a jövőre, szinte az a benyomásunk, hogy a legnagyobb gazdasági átalakulások egyikével állunk szemben. Számos fontos ipari nyersanyagnak ez a mestersé­ges termelése, gyártása a régi mezőgazdasági és bányászati nyersanyagbázis igénybevétele helyett, egy nagy közgazdász szavai szerint, az emberiség hatalmas lépése azon az úton, amely őt a természeti kötöttségek bilincseitől van hivatva meg­szabadítani. A XIX. század világgazdasági fejlődése ugyanis a modern közlekedésnyujtotta lehetőségek felhasználásával, az ipari települést sokszor úgy irányította, hogy egyfelől a nyers­anyag-lelőhely és ipari telephely között, másfelől a telephely és fogyasztási hely között világtengerek, illetve egész konti­nensek terültek el. A jelenlegi új fejlődés visszahatást jelent ez ellen a távolságtól és természeti előnyöktől való függés el­len és igyekezetét jelent a hazai nyersanyagbázis kiszélesítése és a reá való erősebb támaszkodás felé. Olyan autarchia-ten- dencia ez, amely nem jelent okvetlenül kényszerű elszegénye­dést és aszkézist, hanem ellenkezőleg a jólét minőségi és meny- nyiségi fokozását jelentheti a háború céljaira való termelés megszűnése után. Emellett nem zárja ki új világgazdasági kapcsolatok létesítését, amelyek azonban túlnyomóan maga­sabb síkon bonyolódhatnak le, mint nyersanyagok és kész gyártmányok elemi cseréje alapján. Az ipari fejlődésnek az első világháború előtti stádiumá­ban a nemzetközi munkamegosztás főképpen azon alapult.

Next

/
Thumbnails
Contents