M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1942-1943
Második rész - Ünnepélyek, jelentések
216 A vegyészeti tudomány új eredményeinek hasznosítása, a gyártási eljárások tökéletesítése a háborút megelőző felkészülés időszakában vett nagyobi) lendületet és a háború folyamán érte el tetőpontját, tehát legnagyobbrészt a hiányzó anyagok pótlására indult. A pótlás céljaira előállított szintetikus anyagok gyártási technikája azonban fokozatosan annyira fejlődött, minőségben is annyit haladt, hogy több esetben most már nem pótanyagokat, hanem egészen új anyagokat állítanak elő, amelyek felülmúlják a természetes anyag egyes tulajdonságait és a világgazdasági korlátozások megszűnése után is kétségkívül nemcsak versenyképesek lesznek az akkor újra rendelkezésre álló régi anyagokkal, hanem többnyire nélkülözhetetlen új anyagaivá válnak az emberiség továbbfejlődésének. Végiggondolva ennek a fejlődési irányzatnak gazdasági összefüggéseit és kihatásait a jövőre, szinte az a benyomásunk, hogy a legnagyobb gazdasági átalakulások egyikével állunk szemben. Számos fontos ipari nyersanyagnak ez a mesterséges termelése, gyártása a régi mezőgazdasági és bányászati nyersanyagbázis igénybevétele helyett, egy nagy közgazdász szavai szerint, az emberiség hatalmas lépése azon az úton, amely őt a természeti kötöttségek bilincseitől van hivatva megszabadítani. A XIX. század világgazdasági fejlődése ugyanis a modern közlekedésnyujtotta lehetőségek felhasználásával, az ipari települést sokszor úgy irányította, hogy egyfelől a nyersanyag-lelőhely és ipari telephely között, másfelől a telephely és fogyasztási hely között világtengerek, illetve egész kontinensek terültek el. A jelenlegi új fejlődés visszahatást jelent ez ellen a távolságtól és természeti előnyöktől való függés ellen és igyekezetét jelent a hazai nyersanyagbázis kiszélesítése és a reá való erősebb támaszkodás felé. Olyan autarchia-ten- dencia ez, amely nem jelent okvetlenül kényszerű elszegényedést és aszkézist, hanem ellenkezőleg a jólét minőségi és meny- nyiségi fokozását jelentheti a háború céljaira való termelés megszűnése után. Emellett nem zárja ki új világgazdasági kapcsolatok létesítését, amelyek azonban túlnyomóan magasabb síkon bonyolódhatnak le, mint nyersanyagok és kész gyártmányok elemi cseréje alapján. Az ipari fejlődésnek az első világháború előtti stádiumában a nemzetközi munkamegosztás főképpen azon alapult.
