M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1942-1943
Második rész - Ünnepélyek, jelentések
215 sok, dobozok, szekrények, stb. ezokből az anyagokból ugyancsak kitűnően és sok tekintetben célszerűbben gyárthatók. A textilipari műfonalak, műszálak nyersanyaga túlnyomóan a fa vagy a nád, több országban azonban a tej, a pamut- cserje-termésnek burkolata és különleges célokra az üveg is. E textilműanyagok termelése az utóbbi évtizedben az egész világon hatalmas méretekben indult meg azokban az országokban is, amelyek a természetes textilipari nyersanyagoknak, pamutnak, gyapjúnak bővében vannak. A régebbi műselyem- gyártás mellé hatalmas műrostgyárak létesültek, amelyek ter- melvényei napról-napra jobb minőségben állanak rendelkezésre a pamut és gyapjú pótlására. A gazdaságos gyártási eljárások alkalmazása folytán a természetes anyagok költség- előnyei itt is mindinkább csökkennek. A tengerentúli pamut- és gyapjúbehozataltól elzárt Európában talán hajlandók lennénk ezt a fejlődést kizárólag hadigazdálkodási okokra visszavezetni. Ha azonban olvassuk azt, hogy a pamuttermelés terén ma is vezető és a délafrikai és ausztráliai gyapjúbehozataltól a nehézségek ellenére ma sem elzárt Amerikai Egyesült Államokban a gyapjúszerű műrost termelése az 1929. évi félmillió libráról (a 37 dkg) 1938/39-ben 51 millióra, 1942-ben pedig 155 millió librára emelkedett és ebben az évben az egész ipari fonaltermelésnek már az egyharmada felé jár, akkor tisztábban ítélhetjük meg a textilipari műanyagok jövőjét. Német adatok hadigazdálkodási okokból e téren sem állanak rendelkezésre, azonban bizonyos az, hogy a világhírű német és olasz vegyészeti ipar mennyiségben és minőségben kimagasló eredményekre hivatkozhatik. A szintetikus nitrogénszármazékok, valamint, a szintetikus ásványolaj előállításáról az eddig tárgyalt csoportok adatainál is kevesebb kerül a nyilvánosság elé, ami érthető, hiszen a nitrogénszármazékok elsősorban a robbanóanyaggyártásban játszanak alapvető szerepet, a szintetikus olaj pedig az egyik legfontosabb háborús üzemanyag, amiről minden ország hadvezetése természetszerűen a legmélyebben hallgat. Bizonyos azonban, hogy mindkét munkakörben a világszerte létesített óriási új gyártási kapacitások, az ezek kihasználásával szerzett tapasztalatok és a szünet nélkül tovább folytatódó kutatás és kísérletezés a jövő gazdasági életben is szerepet fognak játszani.
