M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1942-1943
Második rész - Ünnepélyek, jelentések
208 Az egyén önös szemszögéből nézve esetleg nemleges lehet a válasz, azonban nemzeti szempontból csakis igenlő. Az egyén talán pillanatokig kísérletezhet, próbálgathat az önérdek mérlegének serpenyőjén, azonban abban a pillanatban, midőn nemzeti öntudatra ébred, csak egy válasza lehet. Az egyén a természet rendje szerint múlandó, ellenben a nemzet az örök életre kell, hogy beállított legyen. A jelen bármilyen nagy bajai is csak másodrendűnk, mert az a fő, arra kell minden tudást, erőt, akaratot összpontosítani, hogy a nemzet jövőjét, a második ezer évet sziklaszilárdau meg lehessen alapozni. Az ezeréves magyar mult azt mutatja, hogy nem a nyers fizikai erő, hanem a szellemi erő, a kultúra biztosította elsősorban létünket. Meg lehetett bennünket csonkítani, de kultúránkat nem lehet elpusztítani. Ezért az egyetemeknek szent kötelessége, hogy a tudományt, a műveltséget mentői szélesebb körben terjesszék. A honvédség egyik vezére nemrég tett egyik nyilatkozatában nagy szerencsének tartja, hogy a magyar jogásznemzet. A jogrend, az alkotmány valóban a nemzet életének legbiztosabb alapja. Azonban a modern életnek az egész nemzet nagy tömegére kiterjedő rendkívül súlyos feladatai más területre esnek és megoldásukhoz a mérnöki és gazdasági tudományok segítsége szükséges. Ezért sorsdöntőén fontos ezen tudományok kellő művelése. Ugyanis ma már kétségtelenül igazoltnak mondható, hogy a honvédelem, az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés korszerű fejlődése kellő tudományos segítség nélkül nem biztosítható. A Nyári Egyetem előadásai, amelyek nem különlegesen szakképzett hallgatóságnak szólnak, kiválóan alkalmasak arra, hogy a magyar közvéleményt ebben az irányban felvilágosítsák és formálják. Az ország honvédelmi és gazdasági erejének növelése szempontjából rendkívüli jelentőségű, hogy úgy a közvélemény, mint az intéző tényezők tudatára ébredjenek annak, hogy a mérnöki és gazdasági tudományok istápolása elsőrendű nemzeti érdek. Abban a hatalmas fejlődésben, amelyet pl. hazánk a múlt század második felében elért, elsőrendű tényező volt a mérnöki tudás, a mérnöki munka. Amidőn Széchenyi az ország újjáépítését, gazdasági felvirágzását tűzte ki élete céljául, hatalmas tervei egy részének megvalósítása csak úgy vált lehetővé, hogy
