M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1941-1942

Harmadik rész - Az 1942/43. tanév megnyitása

478

szóra, Schmidt Gusztáv ugyancsak a selmeci akadémia hallgatói közé tartozott.41)

A magyar szabadságharc leverése után szomorú idő következett a selmeci akadémiára. Minthogy hallgatóinak nagy része fegyverrel kezében vett részt benne, s mivel tanárai közül is többet hazafias magatartásukért a bécsi kormány fegyelmi eljárás alá vont, megtorlásul egy időre bezáratta az akadémiát. Később megnyilt ugyan, de az új alapítású és dédelgetettebb leobeni és pfibrami iskolákkal szemben nem egyszer hátrányosabb helyzetbe került. Komoly fellendülés csak á kiegyezés után következett be, amely az ősi akadémiából kimondottan magyar intézményt teremtett.

A tisztán magyar korszak első kiváló képviselője a selmeci akadémián a földmérés terén verbói Cséti Ottó, a messze földön híres műszerszerkesztő. Nem lehet terünk számos új műszerének részletes méltatására, hiszen Dóiéval Edvárdnak, a bécsi műegyetem most már nyugdíjas tanárának egy füzetnél is több kellett hozzá. Dole^alnak Cséti műszereit méltató első tanulmánya hét,42) a második pedig szintén hét folytatásban43) látott napvilágot. Doleáalról pedig meg kell említenünk, hogy a németek egyik legnagyobb élő geodétája, több műegyetem tiszteletbeli doktora, aki nem régiben kapta meg a németek legnagyobb tudományos kitüntetését, a Goethe-érmet. Dolezal szavaiból a hódoló tiszteletnek a hangja cseng ki a nagy alkotó Cséti irányában, de ugyanez visszhangzik a külföld Csétit méltató igen nagyszámú többi munkáiból is,44) hiszen műszereit sok országban máig is használják. Nagy szolgálatot tett emellett Cséti a szűkebb értelemben vett magyar műszaki világnak is. 1894-ben megjelent Felső földméréstana az első magyarnyelvű felső geodézia volt, Általános földméréstanát pedig hosszú időn keresztül a magyar állami földmérés rendeletben előírt tankönyvül használta.45) Az utókor hálás kegyeleteként emlékszobra Katt) Velflik: Id. m. I. köt. 566—567. old.

42) Österreichische Zeitschrift für Berg- u. Hüttenwesen. 1906. év.

43) Österreichische Zeitschrift fiir Berg- u. Hüttenwesen. 1907. év.

i4) PI. Wilski: Lehrbuch der Markscheidekunde. I. köt. (1929.) 124.,

128., 163., 174., 175., 189., 206. old. II. köt. (1932.) 11. old. Gorsky: Rudarsky i topioniöki vesnik. 1929. év. 208. old. Aubell: Berg- u. Hüttenmännisches Jahrbuch. 80. köt. 1932. év. 41., 42., 43. old.

46) 117.787/1906. P. M. sz. V. ö. Kataszteri Közlöny, 1907. év. 218—224. old.