M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1941-1942
Harmadik rész - Az 1942/43. tanév megnyitása
479 runk előkertjében áll; gondoljunk mindig mély tisztelettel alkotásaira, valahányszor utunk mellette elvisz. Cséti utóda, Szent-Istvány Gyula, 1902-ben foglalta el Cséti örökét. Számos nagyszabású föld- és bányamérési munkálatra és több tudományos értekezésre támaszkodhatott már akkor, amikor tanszékét elfoglalta. Mint tanár Cséti nyomdokait követte, s számos külföldön is ismert46 és becsült műszerrel gazdagította a földmérés tudományát. Közülük itt csak selmeci irányrögzítő készülékét, aknafüggélyezőjét és feszítékét emelem ki. Vaskos bányaméréstana a földalatti mérésekkel foglalkozó magyar mérnöki kar bibliája lett. Jelentősége messze túlterjedt az ország határain, s az a számos hivatkozás és utalás, amely a szakirodalomban szemünkbe tűnik,47 megerősíti nem egy híres külföldi professzornak azt a véleményét, hogy Szent-Istvány műve korának legtervszerűbb és legteljesebb bányaméréstana volt. Szobra immár szintén itt áll, nagyjaink díszes galériájában. Es ha tekintetünket a földméréstan legifjabb ága, a fotogrammetria, a fényképmérés felé fordítjuk, a selmeci iskola itt sem maradt tétlen. Most már beigazoltnak tekinthetjük, hogy a fotogrammetriának magyar feltalálója is van a selmeci végzettségű Ujsághy Zsigmond személyében, aki a külföldet évekkel megelőzve végezte akadémiai gyakornok korában, 1854-ben erre vonatkozó első kísérleteit.48) Anyagi eszközök hiánya, s kortársainak meg nem értése miatt volt kénytelen ezeket abbahagyni, s szomorodott szívvel érte meg azután, hogy elgondolásait mások vitték diadalra. A magyar fotogrammetriai munkálatok gyakorlati megindulását a Magyar Fotogrammetriai Társaság évkönyvében megjelent szaktanulmány csak 1902-től, Konkoly-Thege felhőméréseitől származtatja,49) holott bebizonyíthatóan már a múlt szá<s) österreichische Zeitschrift f. Berg- u. Hüttenwesen. 1907. év 260. old. w) Wilski: Lehrbuch der Markscheidekunde. I. köt. (1929.) 123., 124., 166., 175. old. <8) Dr. Tárczy-Hornoch Antal: Egy elfelejtett magyar úttörő. Térképészeti Közlöny. VI. köt. 49) A Magyar Fotogrammetriai Társaság Évkönyve. 1938—39. évre. 74. old.