M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1941-1942
Harmadik rész - Az 1942/43. tanév megnyitása
477 Alig pár évvel hanstadti Lang halála után fényes tehetség tűnik föl Selmecen a tápiószelei születésű Miller Albert személyében. A selmeci bányászati akadémia elvégzése után tíz évre, 1847-ben helyettes tanárként került vissza az akadémiára. A sza badságharc később külföldön éri, Selmeere visszatérni nem tud, s a bécsi kormány rendeletére Leobenbe megy, hogy ott a Sel- mecről kiszorult külföldiek oktatásában mint tanár közreműködjék. Az így kifejlődött leobeni bányászati akadémia egyik leghíresebb tanára lett: emlékét ott szobor is hirdeti. Mi pedig jegyezzük meg magunknak, hogy a poláris planimétert Amsler- től függetlenül, s vele egyidőben a külföld által elismerten Miller is feltalálta,37) s ugyancsak ő az ortogonális rudas planimé* tér feltalálója.38) Ez a Miller pedig hazánkban született, s a selmeci akadémia égisze alatt kezdődött fényesen ívelő pályafutása. Millerrel csaknem egyidőben végezte tanulmányait a selmeci akadémián Stadler József, kitől ugyancsak két érdekes planiméter-szerkesztmény származik.39) Különösen hiperbola planimétere, illetve ennek elve érdemel napjainkban is figyel met. De Selmecbánya adta a külföldnek lovag Koritska Károlyt, a híres geodétát, aki 1864-ben a prágai műegyetem első választott rektora volt, s akit a csehországi geodéziai tudományok nagymesterének tartanak. A selmeci akadémia elvégzése után ugyanott Doppler tanársegéde lett, a szabadságharc alatt helyettesítette is Dopplert. Később a prágai, amikor még két, német és cseh tagozatú műegyetemen a geodézia tanáraként mű ködött, s a műegyetem kettéválasztása után a német tagozaton maradt. Hatalmas maradandó irodalmi és szakszerű működést fejtett ki; a prágai műegyetem legnagyobb tanárai közé számít ják.40) Szobra a prágai műegyetem előtt az elismerés és tisztelet maradandó záloga. Csak mint érdekességet említem meg, hogy kortársa, a prágai német műegyetem híres gépész profesz- 17 * * * * * * 17) Dr. Tárczy-Hornoch Antal: A planiméter feltalálásának magyar vonatkozásairól. Geodéziai Közlöny, 1932. év. 65—75. old. Jordan—Eggert: Handbuch der Vermessungskunde. II. köt. I. félköt. 1931. 208. old. x) Oltay: Geodézia. I. köt. II. kiadás, 1923. 154. old. 3#) Oltay: Geodézia. I. köt. II. kiadás, 1923. 154. old. és Doleíal: Bergund Hüttenmännisches Jahrbuch. LIV. köt. 1906. év. 319—324. old. ,0) Velflik: Déjiny technického uéeni v 'Praze. I. köt. 454—460. old.
