M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1941-1942
Harmadik rész - Az 1942/43. tanév megnyitása
476 épülve, búcsút mondott a katonaéletnek, s a selmeci akadémiára iratkozott be. Ennek elvégzése után több évet üzemeknél töltött, 1803-ban Selmecen a bányaméréstan, majd hozzá a földméréstan és később a bányaműveléstan tanára lett. Személyéhez akkor már nagyszabású munkálatok fűződtek, ö végezte a selmeci II. József altáró kitűző méréseit is. Nevét a bányaméréstani tudományok terén azonban nem ezek tették halhatatlanná, hanem az a körülmény, hogy korát évtizedekkel messze megelőzve a teodolitnak, mint szögmérő műszernek bányabeli alkalmazása mellett szállt síkra. Ezt a külföld is készségesen elismeri, pl. abban a prioritási vitában, amely a bányateodolit első alkalma zása körül 1851-ben keletkezett.31) Sőt Brathuhn könyve még 1908-ban is fontosnak látja úttörő érdemeit külön kiemelni.32) A szakirodalomban eddig ismert legrégibb bányateodolit33) — minden bizonnyal az ő beszerzése — tanszékem birtokában van; feltűnő rajta, hogy a legújabb időkig szokásos okulárkihu zat helyett a mai modern belső képállítással rendelkezik. De hanstadti Lang maga is szerkesztett bányateodolitot, amelyet 1835-ben Pesten megjelent könyvében részletesen ismertetett. E könyve a külföldi irodalom megítélése szerint korának legkitűnőbb bányaméréstana volt.34) Ebben az évben, 1942. december 16-án lesz száz esztendeje annak, hogy Selmecbányán, mint a város érdemekben gazdag díszpolgára elhúnyt. Töröljük le emlékéről pár percre a feledés porát. Megérdemli ezt már csak azért is, mert a bányamérésen kívül a gépészet és bányaművelés terén is kimagaslót alkotott. A vízoszlopos szállítógépen végzett javításait és szállító-szabályozóját annakidején sokat emlegették.35 * *) Életrajzának szakszerű megírása az utókor feladata, s itt ezzel kapcsolatban csak azt emelem ki, hogy működéséről a karlsruhei udvari könyvtár is igen értékes adatokat tartalmaz.38) 31) Der Bergwerksfreund. 1851. XIV. köt. 587. old. 3J) Lehrbuch der praktischen Markscheidekunst. 1908. év. 65. old. 33) Dr. Ing. A. Tárczy-Homoch: Zur Entwicklungsgeschichte mark scheiderischer Instrumente. A bánya- és kohómémöki osztály közleményei. 1940. év. 16—23. old. 31) Der Bergwerksfreund. 1851. év. XIV. köt. 587. old. 35) Wiener Zeitung. 1843. január 31. 231. old. “) Handschriften der Hof- u. Landesbibliothek Karlsruhe. IV. Bd. 841. 9. f. 410. 255. Pochwerke des Lang v. Hanstadt, 1835.
