M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1941-1942

Harmadik rész - Az 1942/43. tanév megnyitása

47Ő dót alkotott.27) A földméréstan terén már kétszáz évvel ezelőtt háromszögeléseket, alapvonalméréseket, földrajzi szélességi és hosszúsági meghatározásokat végzett hazánkban és számos vár­megye, s bányavidék* térképét elkészítette. Korszakalkotó műkö­dése kétszáz év után is hodoló tiszteletet parancsol, s emlékét a Magyar Mérnök- és Építész Egylet most készül ünnepélyes kül­sőségek között méltóképpen megörökíteni. Neve a külföldi karto­gráfiai irodalomban még napjainkban is gyakran szerepel,28) az ő idejében pedig oly ismert volt, hogy a berlini Tudományos Akadémia elődje, a Porosz Tudományos Társaság még nem is harmincötéves korában a messzi Magyarországból tagjául vá­lasztotta. Mellőzöm székfoglalómban kisebb jelentőségű utódait, bár annak idején nem egynek külföldön is igen ösmert neve volt, s pl. Möhlinget és könyvét még ma is emlegetik.29) Most közvetle­nül hanstadti Lang Jánosra térek át, ki Mikoviny örökét a sel- meci intézetben mintegy 50 évvel ennek halála után foglalta el. Hanstadti Lang János. Mily idegennek hangzik e név, s mégis mennyi közünk van hozzá. A hanstadti nemesi előnevet jelent, s máig eldöntetlen, hogyan jutott a mi Lángunk nagy­apja hozzá, amikor mint a selmeci bányakamara főpénztárosa 1765-ben nyugalombavonulása alkalmával nemességet kapott. Atyai ágon mindenesetre régi selmeci családból származott, míg édesanyja, nemes Belházy Katalin nevezetes magyar család sarja volt. Eleinte katonai pályára készült; amint a Wiener Zeitungban később megjelent nekrológja mondja: Vele született vonzalmától vezettetve, hogy királyának és hazájának szolgál­jon, már 16 éves korában mint kadét a dicső magyar sereg so­raiba lépett.30) Röviddel reá, a törökkel vívott hadjáratban TJj- palánka mellett vérét is ontotta hazánkért. Sebesüléséből fel­!7) Dr. Tárczy—Hornoch Antal: Mikoviny Sámuel, a selmeci bánya- tisztképző tanintézet első tanára. Bányászati, kohászati és erdészeti felső- oktatásunk története. Sopron, 1938. 25—42. old. *s) Eckert: Die Kartenwissenschaft. 1921. I. köt. 38. old. Nischer: ös­terreichische Kartographen. 1924. 119. old. 29) Blätter für Technikgeschichte. 7. fűz. 1940. év. 139. old. 30) Wiener Zeitung. 31. Januar 1843. „Trat schon in seinem 16ten Le­bensjahre, belebt von dem angeborenen' Eifer dem Könige und Vaterlando zu dienen, als Cadet in die Reihen der tapferen Heere Ungarns“.

Next

/
Thumbnails
Contents