M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1941-1942
Harmadik rész - Az 1942/43. tanév megnyitása
472 császár mindent németesítő. idejében is a két város megtartotta magyar nevét és a német leiratokban mint Nagybanién és Felsőbanien szerepel, annak jeléül, hogy huzamosabb idegen hatásnak később sem volt kitéve. Bizonyítja ezt egyébként1 a magyar bányászati nyelvnek ezen a vidéken használatban volt számos eredeti szakkifejezése is. így Szabó Józsefnek, a budapesti egyetem későbbi híres mineralogus tanárának már száz évvel ezelőtt féltünk hogy „Nagybánya táján a bányász nép számos fesztelen magyar elnevezést“ használt, s 1848-ban megjelent cikkében bányászatunk visszamagyarosításával kapcsolatban ezek általános elfogadásáért száll síkra.18) Az isteni gondviselés jóvoltából ez ősi legmagyarabb bányavidék most már újra a miénk. Ha a többi helyen látszólag el is tűnt a magyar bányászat, hatása a nyugatról betelepített — főként német — bányászokra mégis föltételezhető. Ezek kétségtelenül sok értékes tudást és tapasztalatot hoztak magukkal, azonban az itt talált bányaművek, ezek berendezése és eszközei akaratlanul is összehasonlításokra, s a jobb kiválasztáshoz adhattak alkalmat. E le nem becsülendő ősi és német kölcsönhatásokhoz az Anjouk idejében, különösen a kohászat terén, erős olasz befolyás is járult. Ezekben kell magyarázatát keresnünk annak a feltűnő jelenségnek, hogy míg a Lengyelországban és a Balkánon letelepedett német bányászok a fejlődés újabb vívmányait nyugatról mindig csak átvették, de maguk eredetit nem alkottak, addig a magyar- országi bányászat, valószínűleg éppen az említett kölcsönhatások folytán, a kezdeményezésekből maga is jelentős részt kért, s nem egyszer volt úttörő a nyugat számára is. Ne feledjük el, hogy már a XV. század végén kitűnő hírük következtében magyarországi bányászokat hívnak külön kiváltságokkal Franciaországba, Angliába és Oroszországba. Erről szól VI. Henrik angol király 1452. évi kiváltságlevele, XI. Lajos francia király 1471. szeptemberi éditje és Vaziljevics III. Iván orosz fejedelem levele 1488-ban Mátyás királyhoz.19) Valóban a hazai bányászat, s a belőle kisarjadt selmeci iskola igen előkelő helyet foglal el az úttörő kezdeményezések terén. Kiterjed ez nemcsak a bányászatra', kohászatra és tőlük 18) Hetilap. 1848. április 11-i szám. (454. old.) >») V. ö. Wenzel: Id. m. 154—155. old.
