M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1941-1942
Harmadik rész - Az 1942/43. tanév megnyitása
440 betonnak, mint a vasnak a jó tulajdonságait, kiküszöbölve gyengéjüket és alapos mechanikai tudásuk segítségével hidakat, raktárakat, gyárépületeket, vízmedencéket építettek vasbetonból. Mindezen vasbetonépítmények tervezése és építése során elsősorban a gyakorlati érzék, az empiria szerepelt, melyet azonban alapos általános tudományos képzettség támasztott alá. Mihamar világszerte felismerték a vasbeton nagy gazdasági jelentőségét. Miután azonban az egész vasbetonépítés az első Monier- szabadalomtól kezdve a szabadalmak védő lobogója alatt indult meg, a gombamódra szaporodó szabadalmak nemhogy elősegítették volna a fejlődést, hanem inkább kaotikus zavart okoztak. Az öntudatos tervezéshez, a méretszámításhoz hiányzott az alap. A feltalálók fantáziája táplálta pl. azt a véleményt, mely szerint a betonnak és a vasnak ezen egybeépítése révén valami titokzatos vegyi folyamat folytán mindkét anyagnak tulajdonságai megváltoztak. Sokan még azt is vitatták, hogy a vasbetontartókra a. statikai és szilárdságtan törvényei érvényesek és teljesen egyéni, önkényes feltevések alapján építettek vasbetonszerkezeteket. Ez esetben is azt látjuk, hogy kísérletezés utján tapasztalati empirikus alapon sikerült kiváló szakembereknek tekintélyes építményeket létesíteniük. Az igazi fejlődés azonban csak akkor indult meg, midőn laboratóriumokban megkezdődött a rendszeres tudományos kutatómunka, mely megállapította, hogy a beton és a vas ismert tulajdonságai nem változnak meg az egybeépítés folytán és hogy a vasbeton, mint heterogén építőanyag a szilárdsági számítás szempontjából homogen anyagként kezelhető és így a belőle készített tartószerkezetek lényegileg épp úgy számíthatók, mint a vasból készültek. Ezen elméleti és laboratóriumi kutatás révén a vasbeton közkinccsé vált, megszűnt a. szabadalmak uralma és a szabadalmak táplálta titokzatos homályt a tudomány fáklyájának fénye teljesen eloszlatta. A jelen század elején különböző országokban egymás után jelentek meg a vasbetonszabályzatok, melyek alapján a kellő tudományos képzettséggel rendelkező mérnök vasbetonból épp úgy tudott hidat, gyárépületet, csarnokot, kupolát tervezni és építeni, mintha vasból kellett volna azt elkészítenie. Az elméleti és laboratóriumi rendszeres tudományos kutatás bámulatos