M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1941-1942

Harmadik rész - Az 1942/43. tanév megnyitása

435 nem használt nyersanyagok feldolgozása, új eljárások, mun­kafolyamatok kidolgozása, melyek alapján többet, jobbat és olcsóbban lehet termelni és el lehet érni azt, hogy bi­zonyos fontos anyagból, mint pl. a vasból se több, se kevesebb ne használtassák fel a kelletténél s így ne legyen se pazarlás, se olyan túlzott takarékoskodás, mely a biztonság rovására megy. Igen fontos a gépüzemben az üzemanyagban elérhető megtaka­rítás, továbbá a hatásfok és az élettartam növelése. Sok esetben tapasztalható, hogy nem is az a nemzet van előnyben, mely nyersanyagokkal rendelkezik, hanem az, mely azokat a tudomá­nyos kutatómunka segítségével a legjobban tudja hasznosítani. Csak a kellő tudományos kutatómunka révén várható, kü­lönösen kis nemzet gazdasági függetlenségének biztosítása, sőt szabadalmak folytán még elérhető az is, hogy a hatalmasabb külföld még adófizetővé is váljék. Nálunk különösen fontos, hogy a nyersanyagban, a tőkében való hiányokat a szellemi munka eredményével ellensúlyozzuk. Legyen szabad rámutatnom az elméleti és laboratóriumi kutatómunka azon döntő hatására, melyet a hídépítés fejlődé­sére és a vasbetonépítés gyors kifejlesztésére gyakorolt. Folyót vagy kisebb patakot az ősember is könnyen át tu­dott hidalni, amidőn egyszerűen fatörzset fektetett át rajta, vagy pedig háncsból, gyökérből, állati bőrökből kötelet font és azt a patak két partján álló fához vagy sziklához kötötte és így függőtartót létesített, amelyre függőleges rudakkal a járópályát felfüggesztve, kész volt egy függőhíd. Majd pedig, amidőn az ember rájött a boltozás titkára — melyet Perikies korában élt mathematikusnak, abderai Demokritosnak tulajdonítottak —, már nagyobb nyílásokat is át tudtak kőboltozattal, kőívvel hi­dalni. Ilykép a hídtartók három főfajtája a gerendatartó, a füg­gőtartó és az ívtartó régóta ismeretes. Ezen kezdetleges tartókkal az ember kisebb nyílásokat át tudott hidalni, azonban a nagyobb folyók, tengerszorosok, sza­kadékok sokáig nagy akadályt jelentettek. Hosszú időkön át a fa és a kő, ez a két természetes építőanyag volt a hídépítés egyedüli anyaga. Kőboltozatok építése terén már a rómaiak ide­jében és különösen a középkorban empirikus alapon jelentős fejlődés állott elő. Mindig nagyobb és nagyobb nyílásokat pró­báltak áthidalni. Azonban minden egyes hídépítés egy-egy kí­28*

Next

/
Thumbnails
Contents