M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1941-1942
Második rész - Ünnepélyek, búcsúztatók, jelentések
345 VI. 1942 MÁRCIUS 12-én. A mai felavatással elérkeztek a szabályozott tanulmányi idő végső állomásához. Vizsgálóbizottságok ezután már nem kérik számon, hogy mit tesznek ismereteik további gyarapítására, mivel tisztul az áttekintésük az emberi ismeretek ki nem meríthető sokaságán és mennyire tudnak az eddiginél jobban belehatolni a tudomány különféle ágainak összetartozásába, miként tudják érvényesíteni tudásukat az élet —a nemzet élete! — tudatosabbá, nemesebbé, azaz értékesebbé tétele érdekében. Nem vizsgálja többé senki, hogy felfogják-é a folytonosan alakuló életnek, önmaguk és nemzetük életének újabb meg újabb, megoldani való kérdéseit; észreveszik-é, hogy a nagy kérdések megoldásához közelíteni is csak rendszeres gondolkodással, tudományos készültséggel lehet. Valóban, ilyen tárgyú szigorlattal nem lesz bajuk. De ennél nehezebb, örökös számadás terhe lesz a lelkükön. A most letett eskü szavai ott élnek majd az emlékezetükben: a lelkiismeret hangja lesz az. A lelkiismeret folytonosan ösztönzi az igazi doktort, hogy tovább tanuljon, — folytonosan mérleg alatt tartja, hogy halad-e a megismerés útján, — szünetlenül bírál és ítél, megnyugtat vagy elítél, — többre és többre sürget. Többre mindig minden eddiginél, mert a nyiltszemű, fogékony elméjű, érzékeny lelkiismeretű ember mindegyre új bajokat lát meg, új tennivalókat ismer fél, önmagának egyre nagyobb kötelességeit érzi lelkére nehezedni! Ez tehát azt jelenti, hogy így az önök élete bensőleg terhesebb lesz, mintha most nem kötötték volna le magokat a tudomány szellemében való életre. Nehezebb lesz azénál, aki nem vesz észre semmi bajt, nem lát meg bonyodalmakat, nem fog fel kötelességeket. Az együgyűek élete könnyű, ezek boldogok lehetnek a maguk módján; önökhöz azonban nem ez illik, hanem a tanult embernek valóban nehezebb élete. Ezt kötjük most a lelkűkre: igyekezzenek pihenés nélkül minél többet tanulni; ne akarjanak lerázni semmi terhet; ne keressék a kérdések megkerülése módját, hanem nézzenek szembe mindennel, minél nagyobb a kérdés, annál komolyabban; értsék meg, hogy éppen azért, mert itt ma előttünk a doktori esküt letették, több a kötelességük. mert nagyobb az erejük: értsék meg, hogy ma nem