M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1941-1942
Második rész - Ünnepélyek, búcsúztatók, jelentések
164 mozdítja meg az írókat és mecénásaikat. Utóbbiak számára is csekély, mert a főnemességnek, amelyet a nemzetnevelésben munkatársul kívánt megnyerni, állandó tartózkodási helye külföldön volt. A magyar kultúra számára legelőször központot, otthont kellett teremtenie, ahonnan az ország minden nemzetnevelő munkája egységben, harmonikusan irányítható. Széchenyi az ország fővárosává, minden nemzeti megmozdulás központjává Budapestet akarta emelni, hogy az portól és sártól kicsinosítva, a Dunán híddal összekapcsolva, úthálózatával az ország szívévé és gazdasági központjává téve, Nemzeti Casi- nójával, sőt a lóversenyek által adott összejöveteleivel, amelyre a külföldön élő főnemesség évente legalább egyszer hazajön, Magyarország irányító fejévé legyen. A Tudományos Akadémia a szellemi arisztokráciának, az Országos Magyar Gazdasági Egylet a középbirtokos nemességének ad majd otthont, s a partikuláris megyei ügyek helyetti országos érdekű társadalmi, kulturális és gazdasági problémák megvitatására alkalmat. A Pesten létesítendő Műegyetem is, amelynek gondolatát Pest vármegyével elfogadtatta, nemcsak a kisbirtokú nemesség és városi polgárság fiainak biztosított volna vezetőszerepet a Széchenyi által megindított gazdasági fellendülésben, de azzal, hogy a technikai szaktudás elsajátítását függetlené teszi a külföldtől és idegen nyelvtudástól, nemcsak a kisnemes, de a felszabadítandó jobbágy tehetséges fiai előtt is megnyitotta volna a társadalmi és gazdasági felemelkedés útját, előmozdítva az anyagiakban és szellemiekben tehetős új magyar középosztály kialakulását. Egyszóval a kultúrközponf mellé társadalmi gyakorlóiskolát is akart létesíteni. Mi volt az az anyag, amelynek közkinccsé tételével Széchenyi, nagy tanítványát, az egységes magyar nemzetet a haladás útjára akarta terelni? Amint fentebb már említettük, mindenek felett és előtt az egységesítő nemzeti öntudat, amely a széttagolt magyar társadalomból eddig hiányzott. Elsősorban ennek alapját és kötőanyagát, a magyar nyelvet akarta fejleszteni, hogy necsak a szegény jobbágynak, de az előkelőbbeknek is, közügyeket tárgyaló, intéző, társalgási, tudományos, irodalmi és gazdasági nyelve legyen. Ez a magyar psiché kifejlődésének első feltétele.
