M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1941-1942
Második rész - Ünnepélyek, búcsúztatók, jelentések
163 Viszont a magyar népnek, mint Európában testvér nélkül élő keleti fajnak, nemzetté alakítása, csak nagy körültekintés^ sei, a fokozatos fejlődés elve szerint valósítható meg. Jaj annak a nemzetnek, mondja Széchenyi, amely nem a reális tapasztalatok útmutatása szerint, hanem valamely képzelet által sugalt, emésztetlen elméletek és kísérletek szerint kormányoztatik. Kü- \ lönösen jaj akkor, ha a magyar vaktában követi idegen nemzetek példáját, ahelyett, hogy szellemi és testi erőit nemzeti sajátságai szerint fejlesztené. Ezért a céltudatosan kiművelt magyar emberfőknek, Széchenyi szerint a legnagyobb értéknek, elsokasítására törekszik, hogy azok a magyar faj sajátosságait a világkultúrában is érvényesítő munkával, a magyarnak nemzetközi megbecsülést hozzanak. Az intelligenciát is, amely a kultúr-arisztokrácia kincseit átveszi és továbbadja, a nemzetnevelés aktív tényezőjévé akarja emelni, hogy magyar öntudatával és az alsóbb osztályok sorsa iránti gondoskodással a társadalom minden rétegét egységbe foglalja és közös világszemlélettel töltse meg. Ha ennek az intelligenciának nem a gőgös elzárkózás és nem az egyéni tündöklés, hanem a nemzetért való önzetlen munka lesz a célkitűzése és ha ezért nem vár tapsot és előmenetelt, akkor az alsóbb társadalmi osztályok is megtelnek nemzeti öntudattal és irigység nélkül, a nemzet jövő sorsába vetett bizalommal nézik a középosztály anyagi és szellemi előhaladását. Ennek az intelligens magyar középosztálynak lesz azután legszebb feladata Széchenyi égő gondjának, a nemzetiségi kérdésnek megoldása is, amely 1849-ben és Trianonban egyaránt katasztrófához vitte a magyar államiságot. Csak a kiművelt magyar fők képesek az erőszak helyett a magyar fölényt eszközül használni e nagy át- hasonulásnál. A közműveltség gyarapodása és az ország gazdasági, politikai életének megfelelő rendezése adja meg azután a nemzetiségeknek is a magyarul érzés vágyát. De mi volt Széchenyi pedagógiai módszere és tananvaga? Erre a kérdésre nem olyan könnyű a felelet, mint egy kiforrott iskola-típus ismertetése. Széchenyi kortársainál sok hiányt, és sok tennivalót talált, első és legnagyobb gondja volt tehát, segítőtársakat keresni és nevelőmunkájánák központot teremteni. Tudta, hogy szerte a hazában, egy-egy püspöki városban, vidéki kastély körül a kultúra munkásai csoportosultak. De a helikoni ünnep csak egy vagy néhány vármegye határain belül * 1 1*
