M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1940-1941
Harmadik rész
315 tisztán csak az előállításukhoz fordított testi munka mennyisége alapján akarta megszabni és teljesen figyelmen kívül hagyta a termelés megszervezése körül végzett nagy szellemi tevékenységet, amely nélkül pedig a termelés meg sem indulhat és a fizikai munka eredményt sem tud elérni. A szervezés mindig megelőzi a kivitelt, de mint szellemi vezetés az egész munkameneten végig őrködik. A mérnöki munka közvetlen kapcsolatban áll a mindennapi élettel, annak szükségleteivel. Számos ponton érintkezik a köz- és magángazdasággal, s ezért a tudományos technika kapcsolatba jut a gazdaságtudományokkal. A termelés eszközei közül az anyagot — ideértve a nyersanyagokat és a természeti erőket, energiákat is, — valamint a munka tervezésére, irányítására, éppen így az átalakítás vezetésére, a tér és idő leküzdésére, vagyis a javak fizikai mozgatására vonatkozó munkát a tudományos technika irányítja, míg a termeléssel szoros összeköttetésben lévő tőke megszerzése és szerepének kutatása a gazdaságtudomány körébe tartozik. A mérnöki gondolkodás második alappillére az a törekvése, hogy a rendelkezésre álló természeti anyagokkal és erőkkel a kívánt emberi szükségleteket mennyiségileg és minőségileg minél jobban fedezze, vagyis a mérnököt tevékenységében — akár termelésről, akár átalakításról, akár közlekedésről van szó, — mindig a gazdaságosság elve vezeti. A gazdaságosságot tisztán technikai és chrematikus értelemben is lehet értelmezni. Az első minél kisebb anyag és energia felhasználásával akarja a célt, a javak termelését vagy mozgatását megközelíteni, míg a chrematikus gazdaságosságra, való törekvés már inkább a tőkés gazdasági felfogás eredménye és röviden úgy fogalmazható, hogy minél olcsóbban kell a javakat termelni, vagy a mérnöki létesítmény egyéb célját elérni. Ezt a kétféleképpen értelmezett törekvést a gyakorlatban rendesen összeszoktak téveszteni, mert az esetek igen sok változatában, különösen megállapodott, nyugodt gazdasági viszonyok között sokszor egy eredményre is vezetnek, bár az utóbbi az áralakulásnak, s ez ismét az árpolitikának és egyéb gazdasági beavatkozásoknak függvénye, míg a műszaki gazdaságosságot a természet- tudományi és mérnöki kutatás, haladás, új eljárások, új energiaforrások, felfedezések befolyásolják. Szorosan kapcsolódik a gazdaságosság elvével a hatásfok fogalma is, vagyis annak a
