M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1940-1941
Harmadik rész
312 a kitűzött célnak megfelelő átalakítás kívánsága, az elméletet a gyakorlat, az elgondolást, a tervet a megvalósítás akarata. A mérnökben a megismeréssel tehát mindig párosul a teremtő akarat is, amely úgyszólván mindig a közösség életszükségleteinek fedezésére irányul. A megfigyelés és a tapasztalat vezet a természeti anyagok és erők ismeretére, amelyet a teremtő akarat a kitűzött cél elérésére hasznosít. A mérnökben már kutatásai során is jelentkezik mindig a céltudatosság és a célszerűség gondolata. A teremtő akarat és az átalakítótörekvés jellemzője tehát a mérnöki gondolkozásnak; utóbbi gyümölcse a mérnöki eszme, a mérnöki terv. De a mérnök nem áll meg a tervezésnél, hanem elgondolását, papírra vetett- eszméjét, a tervet meg is akarja valósítani. A kitűzött célt a mérnök úgyszólván soha sem érheti el egymaga erejéből egyetlen cselekvéssel, hanem mindig rászorul több önálló akarattal bíró, cselekvőképes alany együttműködésére, akiknek fizikai és szellemi munkáját a közös cél szolgálatába kell állítania. A céltudatos együttdolgozást, együttműködést csak megelőző, kiterjedt, magasfokú szellemi tevékenység, a szervezés biztosíthatja. Utóbbi révén a mérnök a társadalom különböző egyedeivel és alakzataival meghatározott kapcsolatba jut. A célnak, a tervnek mérnöki alkotássá megvalósulásához sok szellemi, de fizikai munka is szükséges, és pedig határozott térbeli és időbeli elrendezésben. A szükséges anyagnak, munkának helyes időben és kellő mennyiségben való biztosítása, a rendelkezésre álló erők jó kihasználása a helyes szervezés titka. Ennek előfeltétele, hogy a mérnök ne csak a végzendő munka természetét, a felhasználandó anyagok tulajdonságait, a természeti erőket, a műszaki vonatkozásokat ismerje, de ugyanakkor szem előtt kell tartania számos köz- és magánérdek igazságos kielégítését is. A legtöbb mérnöki létesítmény megvalósulása számos egyéni, de közérdeket is érint, a mérnöknek tehát ezeket és kihatásaikat kellően értékelnie kell, és e szerint meghoznia döntését. Tisztán kell átlátnia a létesítmény, vagy üzem köz- és magángazdasági vonatkozásait. A helyes szervezés tehát nemcsak nagy természettudományi és műszaki felkészültséget igényel, hanem magas erkölcsi fokot is feltételez. A mérnöki munka első főjellemzője a szervezés és a szellemi vezetés; ez állandó, szakadatlan éberséggel jár és e nélkül célját nem érheti el. Éppen ezért járt helytelen úton Marx akkor, amikor a termelvények értékét
