M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1940-1941
Harmadik rész
309 A tudományos technika alkalmazott természettudomány, és éppen ezért kiinduló alapgondolata is azonos vele, vagyis a külső dolgokat, amelyeket az ember érzékszervei útján észlel, valóban létező dolgoknak és nem csupán képzeteknek tekinti. Mindkét tudomány a külvilág jelenségeit figyeli, de nem elégszik meg a természeti jelenségeknek megismerésével, hanem magyarázatot keres, megérteni igyekszik őket, részben azért, hogy azután bizonyos jelenségekből a várható következményeket előre megjósolhassa. Mindkettő gondolkodásában az alany és a tárgy, az idő és a tér, az anyag és az energián kívül még bizonyos, magában az alanyban gyökeredző követelményeket is állít fel, mint amilyen a cél, az indító ok és az akarat, továbbá az értelem, az ész és a képzelő erő, a fantázia. A cél képzet, amelynek elérésére az indító ok váltja ki az akaratot. Az ész és értelem, mint szellemi erők logikusan ítélve és következtetve, az indító okot akarattá változtatják. Az ész és értelem a különböző észleléseket és képzeleteket kapcsolás, társítás, elválasztás és rendezés útján rendszerbe foglalja, amely rendszereket tudománynak neveznek és amely rendszerek állandóan tovább fejlődve, esetleg megújulva, mindennemű szellemi munka alapjául szolgálnak. Az értelmen és észen kívül nagy szerepe jut a tudományos rendszerek kialakításában a képzelőerőnek, a fantáziának is, amely különösen, egymástól távolabb álló képzeteknek összekapcsolása és kombinációja révén új meglátásokra vezet és így a tudomány fejlődésére serkentő, élénkítő hatással van. A tudomány újabb észlelések, következtetések, meggondolások alapján állandóan fejlődik és megújul. A természettudomány, valamint a tudományos technika is a jelenségek kritikai megfigyeléséből, tapasztalataiból törvényszerűségeket, ú. n. természeti törvényeket szűr le, hogy így bizonyos előzmények valószínű következményeit előre láthassa, vagyis a természeti jelenségek oksági összefüggését megvilágítsa. Ebből a célból a kutató eszközei között mindkettőnél nagy szerepet játszik a kísérlet is, vagyis bizonyos jelenségek tudatos előidézése azért, hogy a várt, vagy előre sejtett következmény beálltából feltevése, a képzelt oksági összefüggés beigazolódjék, avagy nemleges eredmény esetén ismét annak okozója után kutasson, avagy, hogy más útra terelje gordolkodá- sát. Éppen a kísérlet nagy szerepénél fogva nevezte el Roger Bacon a természettudományos kutatást scientia experimenta-
