M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1940-1941
Harmadik rész
310 lisnak. A természettudomány és alkalmazott alakja a technika, a valóságot, az igazságot kutatja, vagyis a jelenségek magyarázatát a kutató alany önkényétől függetlenül keresi. Módszeres kutatásában, a személytelen igazságra való törekvésében a jelenségek magyarázatára elméleteket állít fel, amelyeket azonban már nem tart megdönthetetlen örök érvényű törvényeknek; sőt amennyiben további munkája során megfigyelései, kísérleti eredményei a felállított elméletekkel már nem magyarázhatók, fel is adja azokat, hogy helyettük újabbat állítson fel. A két tudomány ma már elvetette a racionalisták fennhéjázó gondolkodását, akik a megfigyelések alapján tisztán ész- munkával gondolták a természet titkait megfejteni és örök, abszolút érvényű természeti törvényeket kerestek; amennyiben pedig ezeket kísérleteik, vagy későbbi megfigyeléseik eredménye nem igazolta, továbbra is vallották a felállított törvények örök érvényét és a kísérleteiknél jelentkező eltéréseket pedig a kellően figyelembe nem vett zavaró melléktényezők hatásának tulajdonították. Mennyivel igazibb és őszintébb a mai tudományos felfogás, amely statisztikai matematikai alapon származtatja le a természeti jelenségek valószínű lefolyását és a leszűrt törvényekben nem az abszolút érvényt, hanem a leggyakoribb valószínűséget érti. Mindkét tudomány kutatása során ú. n. munkahipotézisekkel, feltevésekkel is dolgozik, amelyeknek nem abszolút igazságát hirdeti, hanem csak alkalmas eszközöknek tekinti őket a természeti jelenségek magyarázatára és arra, hogy belőlük megtermékenyítő következtetéseket vonjon le. A leszűrt törvényszerűségeket, oksági kapcsolatokat a természettudomány is, de különösen a mérnöki tudomány előszeretettel és nagy haszonnal matematikai formanyelven fejezi ki, teszi világosabbá; a matematika egyrészt megkönnyíti a törvények alkalmazását, másrészről algorithmusa sokszor oly összefüggések felderítésére vezetett, amelyek a későbbi kutatások és kísérletek során is helyeseknek bizonyultak. Sőt a mérnöki tudomány sokszor a gyakorlati alkalmazás megkönnyítésére olyan egyszerűsítő feltevéseket is használ, amelyekről tudja, hogy teljes egészükben a gyakorlatban soha ki nem elégíthetők, de mégis belőlük következtetéseket von le és összefüggéseket származtat le. így például a szilárdságtanban az egyenes hajlításnál általánosan szokásos az a feltevés, hogy izotrop anyagokban a
