M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1940-1941
Harmadik rész
296 döttei; ott voltak most is. De sem az egész tanári karral, sem az egész ifjúsággal nem lehet a rektornak szembenéznie és kezetfognia. Ezért van komoly értelme annak, hogy ezen a helyen is elhangozzék, ami különben Egyetemünk szervezeti szabályzata alapján önként érthető: együvé tartozunk, a munkánk közös, együtt vagyunk sajátos tényezője a nemzet életéért, megerősödéséért, becsületének fokozásáért szükséges munkának. Együtt hordozzuk a felelősséget is azért, hogy általunk, a mi munkánk által csakugyan gyarapodjék a nemzet ereje, apadjanak gyengeségei, fiainak a lelkében ki nem olthatóan égjen a nemzetért való munka vágya és meg nem tűrhetően éljen a munkához szükséges erő. Ezt a mostani tanévet a múlt szombaton azzal nyitottuk meg, hogy jelszavunk: nemzeti tudatosság és a nemzet sorsáért való felelősség. Ez a gondolat vezet bennünket, tanárokat Budapesten és Sopronban s mindkét helyen ezt a jelszót, ennek a tartalmát kívánjuk beléoltani tanítványaink leikébe is. A rektor azért van most itt, hogy ezt az együttérzést, ezt a közös szándékot, ezt a vállvetett munkát hirdesse, kérje és sürgesse. Ezzel nem mondtam újat sem a budapesti megnyitáson, sem itt, A Műegyetem előtt mindig ott állott keletkezésének idejéből Széchenyi követelése: a „műegyetemi intézettnek az a feladata, hogy a nemzetet emelje, a haza polgárainak életét kellemesebbé tegye a műszaki és gazdasági ismeretek terjesztésével; látta a jelentőségét annak, hogy a hazában neveljék a mérnököket itteni szükségleteknek magyar lélekkel való kielégítésére. A mai Műegyetemben egyesített intézmények ezt a rendeltetést szolgálták a magok területén eddig is, ezt szolgálják ma is. Ez a Sopronban működő Kar pedig 200 esztendő mélységébe nyújtva le gyökereit, azóta szolgálja azt a célt, hogy a maga területén jó, azaz alaposan tanult és művelt szakembereket neveljen a hazának. Igazán nem kell nekem fejtenem ki e nagyérdemű Kar előtt ennek jelentőségét és felesleges nekem állítanom ugyanazt a gondolatot e Kar ifjúsága elé tanárai helyett. Nem is helyettök, hanem velők együtt mondom ezt, S hogy most itt vagyunk, annak éppen ez az értelme : azonos szellemet kell ápolnunk és fejlesztenünk, hogy sokféle munkánk egybeolvadjon hazánk gazdasági érdekeinek szolgá- lásában. De mi ez a közös szellem?
