M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1939-1940
Első rész - Beszédek
88 sem kevesebb, de sok értelmű, mert métert, millimétert, akár yardot is jelenthet; egy rúd hossza viszont pl. csakis 5 méter lehet, de csupán megközelítőleg, mert végső elemzésben a rúd két végén lévő állandó rezgésben lévő egy-egy elektron távolságát kellene, nem is megmérnünk, csupán megadnunk s állandó érvénnyel nyilván még ez is lehetetlen. Míg a fizikai tudományok az infinitezimális matematika segítségével is nagy magaslatra emelkedtek s csak a mondhatnám aprólékos részletek és az anyag-energia individuumainak megismerése késztette őket matematikai eszközeiknek részbeni kicserélésére, addig a biológiai tudományok kezdettől fogva részleteket és egyedeket ismervén meg, azóta indultak el erőteljesebben a szintézis felé, mióta a számukra úgyszólván egyedül lehetséges matematikai apparátust, a statisztikait alkalmazzák. Ma, amikor részletes, aprólékos tudásunk leltára oly óriásivá nőtt, talán nem is az teszi a tudománynak és így az emberiségnek is a nagyobb szolgálatot, aki csupán a részletekben dolgozik s mint tudományos munkás, azaz szaktudós csak ezt a leltárt igyekszik növelni, hanem az, aki emellett a szintézisre is gondol legalább. A téglahordók és kőművesek után nagy építészekre van szüksége ma a tudománynak is, mint az egész földi életnek egyaránt, mert bármerre nézünk is, minden az áhított szintézis után kiált. Egy épületbe, mint a természettudományéba is, szilárdságot és architektúrát azonban csak az az építész vihet, aki az építőanyagot is jól ismeri. Kizárólag természettudományi feladat tehát ez is, mint az egyszerű tapasztalatgyűjtés s ha a ma még éppenséggel nem nagyon magas, bár terebélyes épület falaira felkapaszkodunk, onnan alátekintve sok mindent másképpen, egységesebben látunk, vagyis bizonyos világnézetre tehetünk szert. Ha egyes filozófusok tagadják, vagy éppenséggel hatásköri túllépésnek bélyegzik a természet- tudományok világnézetformáló szerepét, illetve törekvését, úgy ezen csak sajnálkozhatunk, mert a természettudomány viszont elismeri, hogy nemcsak a tapasztalat az, amiből az emberi szellem táplálkozik, de viszont saját hipotéziseit is azonnal elveti, mihelyt azok a tapasztalással ellentétbe kerülnek.
