M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1939-1940
Első rész - Beszédek
ÖO amelytől keletre a hegység folytatása csak nagy mélységben a felszín alatt helyezkedik el. A Duna bal partján terül el a pesti síkság, az Alföld kezdete, a mélyre — a Városliget alatt 1200 m-re — lezökkent régi kőzetekből álló egykori hegység fölött. Budapest természetes melegforrásainak túlnyomó része a Duna jobb partján húzódó törésnyalábon jut a felszínre főként három csoportban: 1. a Gellérthegy tövében, a Szent Gellért- fürdő, Rudasfürdő, Szent Imre-fürdő forrásai és egy szökevényforrás a Duna medrének jobb szélén; 2. a József-hegy tövében fakadó források, azaz a Szent Lukács- és a Császárfürdő forrásai. Mindezek a források közvetlenül a dolomitból, vagy az azt borító budai márgából fakadnak. 2la) Régebben a Rákospatak torkolatával szemben levő dunai szigeten, az ú. n. fürdőszigeten is voltak hévforrások, ahol a rómaiak fürdőt is építettek. Ez a kis sziget azonban az újpesti kikötő építésekor a mederszabályozás következtében ki- kotródott, úgyhogy ma a források vize a Duna iszapjában és vizében szivárog szét. 21b) A Szent Margit-sziget északi végén is voltak melegvíz szivárgások. Ezek azonban a régi artézi kút fúrásakor eltűntek, vizüket az artézi kút fogja föl. 3. Óbuda külső részében (Aquincum) és a szomszédos Békásmegyer területén fakadó források. Ezeken kívül vannak a mesterségesen feltárt melegvízforrások: két artézi kút a Szent Margit-szigeten, két artézi kút a Városligetben és a vár kerti fúrás. A városligeti új artézi kút, az ú. n. Szent István forrás kútja 1257 méter mély; a kiömlő, tehát nyomás alól már felszabadult vizének hőmérséklete 76'6 C°. Ennek vizében a forrásvizekben ritkábban előforduló elemek közül a lithium, a stroncium, a barium, a réz, a jód, a bór, s nyomokban még a bróm és fluor is előfordul. Mindezeknek a forrásoknak a vize az idősebb kőzetekből származik. Ezekben a kőzetekben a víz a likacsos kőzetek apró üregeiben s a megrepedezett kőzetek hasadékaiban foglal helyet. Kitölti azonban a víz a vizet át nem eresztő kőzetek töréseit, nyilt vetődési hasadékait is. A kőzetek sorozatában a víz- áteresztő és át nem eresztő csoportok ezen a területen meglehetős szabályossággal váltakozva fordulnak elő. Ez annyit jelent,
