M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1939-1940
Első rész - Beszédek
6! hogy a mélységben a víz főként az áteresztő kőzetekben gyűlik össze nagyobb tömegben. így pl. a repedezett dolomit, a dachsteini mészkő kitűnően vízgyűjtő. A vízgyűjtőkőzetek vize főleg az át nem eresztő kőzetek törésein keresztül függ össze egymással. Az elmondottakból kitűnt, hogy a főváros budai területén — s attól még tovább nyugatra is — repedezett, víznyelő, főleg triászkori kőzetekből álló hegység emelkedik. A bal parton ellenben ez a vizet nyelő kőzetesoport nagy mélységbe lesüly- lyedve folytatódik s itt több száz méter, a Városliget keleti része alatt mintegy 600 méter vastag, teljesen vízáthatatlan agyagtelep, a kiscelli agyag borítja. A jobb part területén a külszínre hullott csapadékvíz, a mészkövek és dolomitok repedésein beszivárgó hideg víz a mélység felé leszáll. E közben — a mélységnek megfelelően — a víz hőmérséklete emelkedik. A nagy mélységben a felmelegedett vízhez hozzákeverednek a juvenilis eredetű alkotórészek is. A pesti síkság alatt levő dolomitból és mészkőből a hidrosztatikai nyomás és a felmelegedett s esetleg gázt is tartalmazó víz kisebb fajsúlya következtében felszálló áramlás áll elő. Ez a melegvízáramlás az alföldi medence pesti szegélyén a dolomiton és mészkövön nyugvó vizet át nem eresztő kiscelli agyag alatt nyugat felé tart, t. i. abban az irányban, amelyben a mindinkább elvékonyodó agyagtakaró alja mindjobban a felszín közelébe kerül. Itt eléri a vízáramlás a felszín nyilt törésvonalainak nyalábját s ezeken át kijut források alakjában a felszínre. Ahol fúrással közvetlenül utat nyitunk ennek a vízáramlásnak úgy, hogy az agyagot átfúrjuk, ott artézi kútat létesítünk. A budai oldalon beszivárgó víz a vezető kőzetek között levő át nem eresztő kőzetek miatt nem képes egész tömegében a legnagyobb mélységekig, a kristályos alaphegységig lejutni — miként néhai Schafarzik Ferenc először kimondotta —, hanem két vízrekesztő rétegcsoport között a víz egy része oldalvást nagyjában kelet felé kénytelen áramlani a vízvezető kőzetben. Az oldaláramlás a kiscelli agyagtakaró alatt felemelkedő melegvízzel találkozik, vele keveredik és kevert forrás alakjában jut a felszínre. Tehát a legnagyobb mélységből jövő vízzel a kisebb mélységekben mozgó, kevésbbé meleg víz igen különböző arányokban keveredhetik. Ennek következménye, hogy a budai melegforrások különböző hőmérsékletűek (40—60 C#). Óbudától
