M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1939-1940
Első rész - Beszédek
59 A jégkorszak vége felé a Duna az ÉD-i irányú törésvonal mentén medrét mélyítette, azaz munkája erősen kivájó, kimosó volt. Saját hordalékát jórészben elmosta. Eközben alacsonyabb szintbe vágódott be s a budai hegyek mai keleti tövének tájékáról kelet felé elkanyarodott; régibb üledékeinek megmaradt kavics- és homokteleproncsait több helyen szigetszerűen vette körül. A mai kor elején, mintegy 200.000 évvel ezelőtt, a Duna visszatért nyugat felé a hegység tövéhez. Ekkor már a Várhegy tetejénél mintegy 40 méterrel mélyebben a Mátyáshegy-Tábor- hegy keleti tövében az édesvízi mészkő alatt levő kiscelli agyagot erősen kimosta s így a mészkőtelepek keleti része lassan- kint letöredezett, a kiscelli agyagban is lényeges kimosások mentek végbe. A Duna vizének ezen alámosó működése következtében itt igen meredek part mosódott ki, azaz a kiscelli agyag eredeti egyensúlyi helyzete megbomlott s megkezdődtek az agyag első suvadásai. Ekkor már a Duna szintjének mélyebbre szállásával kapcsolatban a Várhegy, a Rózsadomb, a Naphegy, a Svábhegy, a Gellérthegy, a Sashegy tömege közt megszűnt a közvetlen magasabb térszíni összefüggés a ma közöttük levő völgyek bevá- gódása következtében. Az újabb jelenkori időben a budai oldal északi és déli részén a Duna ismét kelet felé távozott a hegység tövétől és a mai medrét foglalta el. Óbudán és a Lágymányoson visszamaradt lapos terület alakjában az óholocénban lerakott hordaléka terrasz alakjában. A Duna szintjének mélyebbre jutásával karöltve járt — a megcsökkent hidrosztatikai nyomásnak megfelelően — a melegforrások kibuggyanási helyeinek mélyebb szintre kerülése is. A melegforrások leszállottak a főtörésvonal mentén mélyebb térszínre, a mai „termák vonalára“, a mai Duna jobb partján. Természetes melegforrásaink csak ott folynak ki a felszínre, hol a térszín nem sokkal magasabb a mai Duna tükrénél. A fakadási pontok magassága 96’5 és 104'91 m között van a tenger- szín felett, részben azonban a Duna medrében is. Mai melegforrásaink vize mind a régibb kőzetekből származik. Hallottuk, hogy a Duna jobb partján vonul nagyjában É-D-i irányban azoknak a vetődéses töréseknek a nyalábja,
