M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1939-1940
Első rész - Beszédek
52 szénrétegeken haladt át Zsigmondy Vilmos fúrója. A főváros budai területének azonban legnagyobb része teljesen szárazon maradt. Ellenben a távolabb nyugat felé elterülő vidék süllyedése még tovább tartott s a lápos, tőzeges területeket még tenger borította el. Később Budakeszi területe és a Svábhegy környéke is annyira mélyebbre került, hogy a tenger ide is előrenyomult. A tenger parti hullámverésének hatására a part mentén durva kavics keletkezett a letöredezett kőzetdarabokból (Svábhegy nyugati lejtője, Katonai szanatórium, stb). Ez a kavics elég sok bauxittörmeléket tartalmaz s ezért vörös színű. A budai hegység ugyanis a kréta időszak hosszú, a mainál melegebb tartamán át szárazföld volt; ekkor a mészkő és esetleg a dolomit oldódásából visszamaradt aluminium- és vas- vegyületekből képződött kolloid aluminium és vashidroxid az odafújt ahiminiumtartalmú mállási termékekkel együtt a dolomit és a mészkő mélyedéseiben összegyűlt. Ennek a pusztulástól megkímélt roncsai a Zugliget, a Budakeszi mellett levő katonai szanatórium dolomitjának mélyedéseiben ma bauxit alakjában vannak szemünk előtt. Budakeszi környéke lassan- kint annyira lesüllyedt, hogy agyagos mészkő, majd mészkő rakódott le a tengerből. Ekkor a Budai hegység keleti része, azaz a főváros területe száraz volt s tekintélyes hegységként emelkedett ki a részben elmoesarasodot.t, részben már tengerrel borított nyugati vidékkel szemben. A Thetys még mindig összefüggött a mai Indiai-Óceán területével s az éghajlat ezen a területen meleg volt. További süllyedés folyamán az újkor első szakának, az eocénnek vége felé borította el a főleg északnyugat felől ide előrehatoló tenger ezt az utolsó bástyát, a budapesti területet is annyira, hogy csak a legmagasabb részek emelkedtek ki a tengerből. Ekkor itt több sziget tarkította a tengert: a Mátyáshegy, a Hármashatárhegy—Csúcshegy vonulatának-, a Sashegynek teteje, a Svábhegy felső része, stb. Ebből a sekély mélységű tengerből parti képződmény alakjában mésziszap rakódott le. Ebben a tengerben rengeteg sok, a foraminiferák csoportjába tartozó egysejtű véglény: nummulina élt. Ezeknek korongalakú lapos, érepénzhez hasonló meszes váza volt. A néhol közvetlenül a triászkőzetekre ülepedett mésziszapbán ezek a vázak sok helyen igen nagy számban megmaradtak. Helyenkint a mészkő majdnem kizárólag nummulinák vázából áll. (A dunán
