M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1939-1940
Első rész - Beszédek
53 túliak Szent László pénzének mondják ezeket). Ez a mésziszap ma a nummulinás mészkő alakjában helyezkedik el a budai hegyek legmagasabb részeinek lejtőjén: a Mátyáshegy déli részén, a Hármashatárhegy több területén, a Kissvábhegyen, Budakeszin, a Gellérthegy déli részén stb. A mésziszapba valamely távoli tűzhányó kiszórt hamuja is belesodródott. Ez a hamú ma vékony rétegekben fordul elő a mészkőben, miként jól látható a Kissvábhegy északkeleti részén levő kőbányában. Ekkor a hegység nem ért véget a Duna vonala mentén, hanem a mai pesti oldalon is folytatódott tovább kelet felé a mai Alföld területén. A pesti hegységrészben azonban ez a nummulinás mészkő igen vékony annak jeléül, hogy ezen a területen a nummulinás mésziszapot lerakó tenger sokkal sekélyebb volt, azaz, hogy itt a süllyedés kisebb mértékű volt, mint a budai oldalon. Ezután ez a terület újból emelkedett kissé, azaz a tenger kissé visszahúzódott. Az ekkori tenger partvonala jól látszik a Gellérthegy déli oldalától kezdve a budaörsi Törökugrató vonulatáig terjedő, mintegy 12 km hosszú vonalon. Ezen a vonalon a tenger erős hullámzással mosta a kiemelkedő területek partját. A hullámverés-aprította kisebb-nagyobb dolomitkavicsok később összecementeződtek konglomerátummá és brecs- esává (Barlangkápolna déli része, ördögorom, Rupphegy). Majd a terület újból, lassú, kis mértékű süllyedése következtében a tenger kissé ismét előrenyomult. A partok közelében igen sok mohaállatot tartalmazó márga, majd a további lassú siily- lyedéssel kapcsolatban foraminiferás budai márga ülepedett le. E közben is hullott időnkint vulkáni hamú a tengerbe. Az eocén időszak végén, — mintegy 35 millió évvel ezelőtt — kiemelkedés kezdődött s Budapest területe szárazzá vált. Ezen a magas területen a víz, a szél munkája nagy pusztulást idézett elő. Majd a középső oligocén időszak elején a terület egyes pásztói törések mentén süllyedni kezdettek; az előállt völgyekben északnyugat felől újból behatolt a tenger. A fővárosi terület délkeleti része nagyobb mértékben kezdett törések mentén mélyülni s a keletkezett mélyedéseket elöntő tengerből kékesszürke agyag, az u. n. kiscelli agyag ülepedett le. A pesti rész
