M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1938-1939
Első rész - Beszédek
92 mányos légkör, amelyet az ember lépten-nyomon érez ebben a városban. Mielőtt az exakt tudományos előadások megkezdődnének, mintegy antidózisként rövid politikai elmefuttatásba szeretnék belekezdeni. A politika egy rendkívül bonyolult szerkezeti tanulmánya az emberi közületek együttélésének, mert a tudomány és a művészet mesgyéjén mozog. Analitikai részében tisztán tudományos. A szintézis megalakításában transcendentális motívumok és imponderabiliák, valószínűség számítások is erősen belenyúlnak. A legexaktabb része talán az együttélési formák történelme, mely azt látszik bizonyítani, hogy az empirizmusnak nagyobb- része van kialakulásukban, mint a spekulációnak, vagyis az elvont filozófiának. A spekulativ rész, mely tulajdonképpen az emberi lélek megnyilvánulásait tükrözi vissza, iktatja bele azokat a tényezőket, amelyek által sokban hasonló lesz a művészethez. Mindenekelőtt ehhez fantázia, formaérzék és a művészet által is annyiszor emlegetett szent tűz szükséges. E három tényező nélkül ép úgy nincs politika, mint nincs művészet. E vegyes megjelenési formája miatt sokan nem is tekintik a politikát tudománynak, különösen azok nem, akik a politikát összezavarják a közigazgatással, vagy politizálással. Pedig az igazi politika nagy analitikai készséget és szintetikai érzéket kíván meg, továbbá tapasztalatot és bizonyos előképzettséget, különben — zseniktől eltekintve — kevesen tudnak helyes politikai diagnózist felállítani. Még komplikáltabbá válik ez a folyamat azáltal, hogy a politikának a művészethez való hasonlóságából kifolyólag az igazi politikusnak legnagyobb ereje az intuíció. Ebben hasonlít a nagy feltalálókra vagy a nagy orvosokra. Talán az a körülmény, hogy az intuíció a legfőbb alakító eleme a nagyvonalú politikának, magyarázza meg, hogy annyi történelmet csináló államférfiút és politikust, valamint feltalálót találunk éppen az autodidakták soraiban. Az igazi államférfiúra a legnagyobb veszély, hogy kizárólag politikussá válik, vagyis, hogy a szakértelem és a logika rabjává lesz. Kompromisszumokat keres tapasztalati alapon, amikor teremtenie kellene, vagy okvetlen kreálni akar, amikor
