M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1938-1939
Első rész - Beszédek
93 továbbfejlesztésről, vagy az élet és helyzet egymáshoz idomí- tásáról van szó. Említettem már, hogy a politika alatt tudományos értelemben az emberi közületek létrehozásának, fenntartásának és fejlesztésének a tudományát értjük. Praktikus értelemben a politika különböző emberei természetekben és az ezeken felépülő közületekben a priori gyökeredző konkrét súrolási felületek körülhatárolására s azok kiküszöbölésére irányuló művészet. Alapja a tényleges diagnózis megállapítása s ebben hasonlít az orvosi tudományra is. Attól a spekulativ elem választja el, amennyiben a fejlődés, az átmenetek és új formák lehetőségeit is tanulmányozza, míg az orvosi tudomány nagyjában a meglévő, évezredes törvények állandó működésének kifürkészésére szorítkozik. Éppen mert egy Szabad Egyetem előadásai leginkább alkalmasak arra, hogy a legkülönbözőbb emberi közületeket hozzák egymással érintkezésbe, voltam bátor igen hézagosán és röviden néhány elgondolást érinteni abból a tudománykörből, amely a közületi sejttől a legmagasabb egységekig rendszerbe igyekszik foglalni az emberi együttélés törvényeit. De nem mulaszthatom el ezt az alkalmat, hogy a fenti értelemben vett széleskörű, vagyis egy állam határain túlmenő közületek összejövetelénél néhány szót ne szóljak az ország praktikus politikai elgondolásairól is. A legnagyobb közületek, vagyis az államok egymás mellett élését a földrajzi helyzet, a történelmi múlt és a gazdasági egymásrautaltság szabja meg. Hozzájárul ehhez mint külön tényező, a jövőbe vetett remény és a múltban elszenvedett igazságtalanság érzete. Ennek képe egy nemzet társadalma előtt nem annyira logikus elgondolások, vagy számítások folyományakép jelentkezik, hanem ösztönszerűleg. Mindennél csalhatatlanabbul megérzi a veszélyeket, vagy a várható előnyöket a nép lelke. Ezt a folyamatot egyedül az a lelki, sokszor megmagyarázhatatlan jelenség zavarja, amelyet szimpátiának, vagy antipátiának neveznek. Gyakran nehéz volna megmondani, hogy miért szimpatikus vagy miért antipatikus egy nép előtt a másik nép. De a praktikus politikusnak ezzel a népérzéssel, mint pozitív politikai tényezővel, számolnia kell, akár érti, akár nem.
