M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1938-1939

Első rész - Beszédek

igazság, az igazság pedig erkölcsi erő, mely a tudás, a művelt­ség, az élet igazi értékét megadja előbb vagy utóbb. Az iskolai siker nem akadálya az életsikernek és nem tört le az életben senki azért, mert tanulmányait buzgón és szép sikerrel végezte; nemcsak szerencse kell a boldoguláshoz. Igyekezzenek idejében jól elvégezni minden dolgukat, kötelezettségeiket, vizsgáikat. Egy régi közmondás szerint: jó dolog iskolába járni, de nem jó ott megöregedni. Induljanak el a jobb jövőbe vetett törhetetlen hittel és biza­lommal, józan, bízó optimizmussal, jobbatváró reménységgel. Hiszen addig érdemes élni és addig szép az élet, amíg valamit várunk tőle, ha van életfeladatunk, mely túlemel a tengőéleti, vegetativ életen. Dolgozzanak, soha kétségbe ne essenek; dol­gozzanak szorgalmasan, kitartóan, türelemmel, elsősorban azért, mert dolgozni jó és nincs nagyobb büntetés a munkátlanságnál. Tudatában kell lenni annak, hogy a munka az élet feladata. A türelem, kitartás, szorgalom sokszor annyit, néha még többet tesz, mint a genialitás, azért méltán mondja Schiller: „Genie ist Fleiss“. A tehetség kitartó munka nélkül fellobbanó láng, mely csak ideig-óráig világít, melegíteni azonban nem tud, ha­nem lelohad, helyt ad a közönynek. Csakis a szorgalommal, szí­vós munkával párosult tehetség az, mely állandó tudományos haladást, igazi tudományos sikereket biztosíthat. A tartós mun­kássághoz azonban kiművelt, erős akarat szükséges, határozott­ság, erkölcsi bátorság és elszántság. A kitartás, a türelem csen­des heroizmusa az, amit a tudományos életben oly gyakran nél­külözünk, a kitartással párosult alaposságot, hűséget, lelkiisme­retességet, fegyelmet. A fegyelem távolról sem jelent méltatlan szolgalelkűséget, megalázkodást, hanem magasabb erkölcsi emelkedettséget, er­kölcsi komolyságot, szilárd erkölcsi fundamentumot. Rossz ta­nár volna az, aki szolgalelkű tanítványokat kíván. A fegyelem alá tudja rendelni saját akaratát, személyes ambícióit, igazi vagy vélt előnyeit a közjónak. E fegyelemnek nem a rákénysze- rített szigor az alapja, hanem a megértés, a belátás. Az egyetem nem diplomagyár, honnan majd jól-rosszul be­tanult anyaggal lépnek ki az életbe. Itt nemcsak anyagközlés folyik, hanem ennek feldolgozása, a tudományos módszerek köz­lése, kutatómunkásság mellett. Súlyt helyezünk arra, hogy egyetemi tanulmányaik folyamán ne csak adatokat gyűjtsenek 50

Next

/
Thumbnails
Contents