M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1938-1939
Első rész - Beszédek
49 élet, elégedetlenség és késői bánat származik. A kémiai kísérlet, ha nem sikerül, megismételhető, az életet ha egyszer elhibázták, nincs többé megismétlés; az élet folyamán az egyszer eljátszott partiét nem lehet újra kezdeni. Érezzék át, hogy amikor hallgatóink sorába léptek, kötelezettséget vállaltak, hogy komoly kitartó munkát kell végezniük saját jólfelfogott érdekükben, de hazánk kultúrája és gazdasági jövője érdekében is. Itt kell megtanulni az előadásokon és a gyakorlatokon azokat az ismereteket, melyek nélkül pályájukon nem boldogulhatnak. A gyakorlatok nem egy tárgynál még az előadásoknál is fontosabbak, az oktatás súlypontja azokra esik, arrahivatottak, hogy a hallgatók öntevékenységét ébresszék, élesszék és fejlesszék. Itt válik a hallgató cselekvővé, itt érvényesül az egyéni foglalkozás, a munkárakészség felkeltése, az animus agendi; itt az elmélyedésre nyílik alkalom, itt megszokják magukra támaszkodni, felismerik erőiket, szereznek bátorságot az elhatározásra, képességet a cselekvésre, az öntudatos felelősség mellett való, önálló munkásságra, ami kihat későbbre is, hogy majdan ne mindent mástól várjanak, hanem a maguk erejéből igyekezzenek boldogulni. Ne szalasszák el ez alkalmakat, szeressék az egyetemet előadásaival, könyvtáraival, laboratóriumaival, szemináriumaival, tegyék második otthonukká, ahol elemükben érzik magukat és ahová mindenünnen visszavágyódnak. Sohase tévesszék szem elől, hogy az egyetem célja a tudomány művelése, fejlesztése és terjesztése; a tanítás lényege itt nem az ismeretek egyszerű közlésére, a vizsgákra való előkészítésre irányul, az egyetemi tanár nem korrepetitor. A tanítás tulajdonképpeni célja sem az, hogy annakidején a szigorlatokon megfelelhessenek, hanem az, hogy tudományos szellemmel, alapos, biztos és kiterjedt ismeretekkel, széleskörű műveltséggel felfegyverkezve tudományos szakemberekké váljanak és az élet változatos, nehéz körülményei között is majdan becsülettel állják meg helyüket, tisztességére válljanak egyetemünknek és hasznos szolgálatokat tegyenek az országnak. Non scholae, séd vitae discimus. Az élet számára nem egyedül a formai képesítés, a bizonyítvány kalkulusa, hanem a jellem, a tudás, a szorgalom a fontosabb kellék. De teljesen helytelen, hamis hangulatkeltés és fondorlatos destruktív frazeológia másfelől az, hogy az élet merőben mást szelektál, mint az iskola, mert az élet egyik legszebb jelensége, erénye mindenben és mindenekelőtt az 4
