M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1938-1939

Első rész - Beszédek

31 tek létre, de ezek mindenütt és mindenkor a nemzeti kultúra fokmérői voltak és azok is lesznek. Eredetileg az egyetem a tudományokat önmagukért ápoló és fejlesztő intézmény, telje­sen elméleti alapon állva, az élet minden gyakorlati szükségé­től elvonatkoztatva művelte a tudományt. A német egyetem esz­ményképe a tudomány önzetlen művelése; gyakorlati célok tá­voltartásával, tisztán a megismerés kedvéért kutatja az igaz­ságokat, nem az életbenvaló gyakorlati felhasználás céljából. Evvel szemben a francia egyetem pályákra képző szakiskola, hol tudományok fejlesztésével is foglalkoznak, de elsősorban életpályákra készítenek elő. Megjegyzem, bogy ma már a német egyetem is átvesz más feladatokat, kapcsolatba került egyes gyakorlati pályákkal, amennyiben megadja a szakszerű kikép­zés tudományos alapját. Az angolok viszont a nevelésre helyez­nek nagyobb siílyt, náluk az egyetem is elsősorban gentlemane­ket akar képezni; az angol felfogás szerint a tudomány arra való, hogy az emberi életet tökéletesítse és emelje, ezért a tu­dományos kutatás és a tanítás mellett, sőt felett, a nevelésre helyez nagyobb figyelmet. A mi egyetemünk a bárom felada­tot, a kutatást, szakképzést és nevelést egyesíteni iparkodik. Minden egyetem célja és feladata természetesen elsősorban a tudomány művelése, egyfelől tanítása, terjesztése, másfelől továbbfejlesztése útján. Mi a tudomány? Módszeresen igazolt igazságok rendszere, tehát nem egyszerű tudás, nemcsak az ismeretek összege, hanem az igazságok törvényszerű összefüg­gése. Tudománnyá az ismeret akkor lesz, ha az értelem feldol­gozza; lényege az egyetemesség, az egység, melynek nem sza­bad elhomályosulnia. Madách szerint: „A tudománynak gaz­dag ágai Egy Organismus sok külön vonása, Együtt igéző csak“. A műegyetemi könyvtár nagy olvasóterme Raksányi Dezső festette ékes monumentális falfestményén Archimedes, Platon, Aristoteles, Leonardo da Vinci, Galilei, Newton, Kant, Linné, Bolyai Farkas, Bunsen, Darwin, Liebig, Than, Stoczek, Steindl, stb. együtt látható, szintén egy egységes gondolat hatását adja vissza. Aki az egyetemesség rovására, részletkér­dések útvesztőjébe temetkezik, elveszíti az áttekintést. Ezt fej­tegettem a Kir. Magy. Természettudományi Társulat 1938. évi közgyűlésén tartott elnöki megnyitó beszédemben a holismus- ról szólva. A dolgok nagyobb egységben függnek össze, a tudo­mány speciális ágai csak alkotórészek, az analytikus részlet-

Next

/
Thumbnails
Contents