M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1937-1938
Első rész - Beszédek
53 energiára vonatkozó végső kérdésében ráteszi kezét a bibliára s Isten létében és akaratában találja meg erre a feleletet. Ezért nem lehet a természetkutató materialista. Talán — az asztrofizikát és az asztrokémiát kivéve — sehol sem érzi az ember annyira az istenséget és tudásának végességét, mint éppen a földtanban. A fentebbi két kérdés a geológus alapvető problémái közé is odatartozik. Vannak azonban a földtannak egyéb olyan kérdései is, amelyek tudásunk szempontjából tényleg nagyjelentőségűek, de megfelelésük nem haladja már meg erőinket. Egy-két ilyen érdekes kérdés például az, hogy milyen idős a föld, milyen idősek a földkéreg kőzetei s mióta van ember a földön. A továbbiakban a földtani kutatásoknak azokat az eredményeit óhajtom röviden ismertetni, amelyek e szóbanforgó kérdésekre igyekeztek feleletet adni. Időmérésről van szó, tehát először is időmérő eszközre van szükségünk, órára, amelyről a kérdéses időt leolvashatjuk. Van a geológusnak olyan órája, amely pontosan járó kronométerhez hasonlítható, de van kevésbé pontos is, akárcsak a polgári életben. A földtani időmérés, időszámítás, lehet relativ és abszolút. Relativ időszámítás esetén csupán arról van szó, hogy egy kőzet egy másiknál fiatalabb, idősebb, vagy pedig azzal egykorú-e? Abszolút időszámítás esetén viszont a régmúlt időket már fizikai idővel mérjük. Minthogy hosszabb időtartamokról van szó, időegységünk itt az év lesz. Először a relativ időszámításról essék szó. Mielőtt azonban ezt megkezdhetném, szükséges egy földtani alapfogalom ismertetése, illetve felújítása. Ez a kőzet. Kőzetnek nevezi a földtan a szilárd földkérget felépítő egységeket. Minden kőzet egy önálló egész, keletkezését egy sajátos és különleges képződésű földtani folyamatnak köszöni, ennek következtében közvetlen környezetétől minden esetben elválasztható. A föld mélyéből a vulkánok kráterén kiömlő láva megdermedve kőzetté szilárdul. A szárazföldnek állandó, víz-, szél-, jég hatására beálló kopásából származó törmelék bizonyos helyeken, például a tengerben, ahová a folyók hordták be stb. lerakódik kőzetté alakulva. Bizonyos esetekben a szárazföld kőzeteinek kilúgozásából származott oldatokból is keletkezhetik kőzet. Végül a már meglévő kőzet a külső körülmények — nyomás és hőmérsékletviszonyok — megváltozása foly-
