M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1937-1938
Első rész - Beszédek
54 tán új kőzetté kristályosadhatik át, amivel kapcsolatban természetesen új térbeli szerkezet felvétele is karöltve jár. A felsorolt kőzetképződések a kőzetkeletkezés főesetei. Kőzetek nemcsak a múltban, de a jelenben is keletkeznek. A földtan egyik fontos felismerése volt az, hogy a régmúlt időkben is általában ugyanazok az erők működtek, szültek kőzeteket és pusztítottak el, mint a jelenleg működők. Ha tehát a jelenben megfigyelünk minden olyan eseményt és folyamatot, amely kőzetkeletkezésre vezet s megvizsgáljuk az e folyamatok révén keletkezett kőzeteket, akkor kezünkben van az a kulcs, amely lehetővé teszi régmúlt földtani események rekonstruálását. A régi kőzeteknek a szemünk előtt keletkezett kőzetekkel való összehasonlítása alapján ugyanis nagy biztonsággal következtethetünk a kőzeteket létrehozó földtani folyamatra. A különböző korokban keletkezett kőzetek általában egymás fölött helyezkednek el. A felső fiatalabb az alatta levőnél. Ez a felismerés már relativ időszámítás. Lehetséges azonban a relativ időszámítás bizonyos esetekben akkor is, ha a két kőzet nem egymás felett és nem ugyanazon a helyen található, hanem egymástól akár nagy távolságra, pl. az egyik Magyarországon, a másik pedig Francia- országban van. Abban az esetben ugyanis, ha a szóbanforgó két kőzet élő szervezetek megkövesedett maradványait, ú. n. kövületeket, még meghatározható állapotban magába zár, akkor a legtöbb esetben lehetséges annak az eldöntése, hogy melyik kőzetlerakódás az idősebb. Amint említettem, a szárazföld kopásából származó törmelék a föld bizonyos helyein lerakódik. A lerakódás helye lehet a tenger, máskor egy tó, vagy folyó stb., de maga száraz földrészlet is. Amint tudjuk, mind a szárazföldön, mind pedig a tengerekben, tavakban, folyókban van élet. A lerakódás képződésével egyidőben élő állat- és növényszervezetek ellenállóbb részei, pl. héjai, vagy vázai, gyakran igen szép megtartásban megőrződnek e lerakódásokba zártan számunkra. Ezek alapján rekonstruálhatjuk azután a lerakódás keletkezése idején élt állat- és növényvilágot. Minden földtani kornak, amint ezt az őslénytani kutatások igazolták, megvoltak a maguk jellegzetes élőlényei. Ha két lerakódás állat- vagy növénytársasága egyenlő, akkor a két lerakódás nagy megközelítéssel egyenlő korú. Ha két lerakódás kövületanyaga közül az
