M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1937-1938
Első rész - Beszédek
59 He-gázt termel. A vizsgált ásvány 1 g uránjára eső He-gáz- mennyiséget, ha elosztjuk az előbbi számmal, akkor megkaphatjuk az ásvány korát. Az így nyert eredmény azonban ebben az esetben sem szigorú pontosságú, hanem kissé nagyobb, mint a valóságban, mert közben az urán tömege fogyott az átalakulás következtében. Az eltérés azonban teljesen exakt és az előbbi módon számított érték között gyakorlati szempontból elhanyagolható. Szükség esetén korrekcióval azonban ebben az esetben is aránylag könnyen kiszámíthatjuk a helyes értéket. A két módszer közül az előbbi, az úgynevezett ólom-módszer tartható a pontosabbnak. A He egyrésze ugyanis az ásványból bizonyos esetekben eltávozhatik. így nem csodálkozhatunk azon, hogy a .ffe-módszerrel nyert időértékek az uránvagy thoriummódszerrel nyerteknél általában kisebbek. A jégkorszak hosszát a ífe-módszer (Holmes, Strutt, stb.) kereken egymillió esztendőre adja. Minthogy eddigi ismereteink alapján az ember a jégkorszakban jelent meg, az emberiség korát kb. ennyinek adhatjuk meg. Az élet hajnalát jelző eozoikus kor ásványai e kor kezdetét az uránólom-módszer szerint mintegy 1700 évmillió előttinek jelzik. Minthogy az első élet ebben a korban már jelentkezett, a földi életet mintegy 1700 évmillióra tehetjük. Az egyes nagy földtani korok időtartamát e módszerekre támaszkodva ugyancsak kiszámították (Barrel). Így az eozoi- kum kb. 1200—1400 millió, az ősállatkor, vagy paleozoikum mintegy 360—540 millió, a közép állatkor, vagy neozoikum 135—180 millió, a fiatal állatkor, vagy neozoikum pedig 55—65 millió esztendős hosszúnak adódik. A történeti földtani korok együttesen tehát mintegy 1700— 2200 millió esztendőt tehetnek ki. A szilárd földkéreg kialakulása óta, azaz az archaikus kor kezdetétől fogva napjainkig eltelt idő pedig szükségszerűen még ennél is jóval nagyobb. Végül a föld korára is vonhatunk bizonyos következtetést a földre hullott meteorvasak hasonló radioaktiv vizsgálata alapján, feltételezve azt az egyébként nagyon valószínű esetet, hogy ezeknek a meteoriteknek, helyesebben talán meteoritrajoknak a keletkezés bolygórendszerünk keletkezésével egybefügg. E meteorvasak keletkezési idejét a kutatók maximálisan 2800 millió évvel ezelőttinek találták. Földünk korára ez a számadat — legalább nagyságrendileg — nagy valószínűséggel rámutat.
