M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1937-1938

Első rész - Beszédek

59 He-gázt termel. A vizsgált ásvány 1 g uránjára eső He-gáz- mennyiséget, ha elosztjuk az előbbi számmal, akkor megkap­hatjuk az ásvány korát. Az így nyert eredmény azonban ebben az esetben sem szigorú pontosságú, hanem kissé nagyobb, mint a valóságban, mert közben az urán tömege fogyott az átala­kulás következtében. Az eltérés azonban teljesen exakt és az előbbi módon számított érték között gyakorlati szempontból elhanyagolható. Szükség esetén korrekcióval azonban ebben az esetben is aránylag könnyen kiszámíthatjuk a helyes értéket. A két módszer közül az előbbi, az úgynevezett ólom-mód­szer tartható a pontosabbnak. A He egyrésze ugyanis az ás­ványból bizonyos esetekben eltávozhatik. így nem csodálkozha­tunk azon, hogy a .ffe-módszerrel nyert időértékek az urán­vagy thoriummódszerrel nyerteknél általában kisebbek. A jégkorszak hosszát a ífe-módszer (Holmes, Strutt, stb.) kereken egymillió esztendőre adja. Minthogy eddigi ismere­teink alapján az ember a jégkorszakban jelent meg, az emberi­ség korát kb. ennyinek adhatjuk meg. Az élet hajnalát jelző eozoikus kor ásványai e kor kezdetét az uránólom-módszer sze­rint mintegy 1700 évmillió előttinek jelzik. Minthogy az első élet ebben a korban már jelentkezett, a földi életet mintegy 1700 évmillióra tehetjük. Az egyes nagy földtani korok időtartamát e módszerekre támaszkodva ugyancsak kiszámították (Barrel). Így az eozoi- kum kb. 1200—1400 millió, az ősállatkor, vagy paleozoikum mintegy 360—540 millió, a közép állatkor, vagy neozoikum 135—180 millió, a fiatal állatkor, vagy neozoikum pedig 55—65 millió esztendős hosszúnak adódik. A történeti földtani korok együttesen tehát mintegy 1700— 2200 millió esztendőt tehetnek ki. A szilárd földkéreg kialaku­lása óta, azaz az archaikus kor kezdetétől fogva napjainkig eltelt idő pedig szükségszerűen még ennél is jóval nagyobb. Végül a föld korára is vonhatunk bizonyos következtetést a földre hullott meteorvasak hasonló radioaktiv vizsgálata alapján, feltételezve azt az egyébként nagyon valószínű esetet, hogy ezeknek a meteoriteknek, helyesebben talán meteoritrajok­nak a keletkezés bolygórendszerünk keletkezésével egybefügg. E meteorvasak keletkezési idejét a kutatók maximálisan 2800 millió évvel ezelőttinek találták. Földünk korára ez a számadat — legalább nagyságrendileg — nagy valószínűséggel rámutat.

Next

/
Thumbnails
Contents