M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1937-1938
Első rész - Beszédek
58 ezidőszerint megakadályozni, vagy változtatni nem tudjuk. A bomlás teljesen szabályosan és változbatatlan időtartam alatt történik. Nernst német fizikokémikus számításai szerint legalább 10.000 millió °C hőmérséklet volna szükséges a radioaktiv atombomlás önkényes befolyásolására. Ezzel szemben a legmagasabb laboratóriumi hőmérséklet a 20.000° C alatt marad. A föld történetében 10.000 millió °C hőmérséklet jelenléte kizártnak tartható, ezért igen nagy biztonsággal állíthatjuk azt, hogy a múltban is pontosan ugyanúgy és ugyanolyan idő alatt folytak le a radioaktiv átalakulások, mint a jelenben. A radioaktiv elemek közül a geológiai időszámítás szempontjából legfontosabb az urán. Mellette még a thórium jöhet tekintetbe a radioaktiv elemek közül. Mindkét elem végső lebomlási terméke egy már nem radioaktiv ólomizotop. Az uráné az uránólom, a thoriumé a thoriumólom. Mindkét elem kémiai sajátosságai, kivéve az atomsúlyt, egyezőek az óloméival. Az ilyen sajátságú elemeket szokás izotópoknak nevezni. Mind az urán, mind a thorium kőzetalkotó ásványok alkotórészeként szerepel, s így igen sok kőzetben megtaláljuk e két elemet. A bomlásból származó nem radioaktiv végtermék és a még bom- latlanul maradt uránnak, vagy thoriumnak az előbbihez való tömegviszonya alapján s a lebomlási idő pontos ismeretében könnyen kiszámíthatjuk azt az időt, amely az ásvány keletkezése óta telt el. Az urán 1 g-jából 1 év alatt 1‘30.10—10 g uránólom keletkezik. Az ásvány 1 g uránjára eső uránólom mennyiséget osztva az 1’30.10—10-nel, nyerjük az ásvány korát években. E számítás azonban nem teljesen szigorú pontosságú, mert nem gondol arra, hogy az idők folyamán a lebomlás következtében az urántartalom is csökken. Van azonban teljesen szigorú pontosságú eredményt adó formula is, amelynek ismertetése azonban már túllépné ez előadás kereteit. Lényegében az is teljesen a bomlatlan urán és az uránólom arányával számol, de bizonyos korrekciós tényezőkkel. A thoriumtartalmú ásványok korát is az elmondottakkal teljesen egyező módon határozhatjuk meg. A radioaktiv lebomlásban mindig keletkezik állandó tömegű He-gáz is. Így 1 uránatomnak 1 uránólommá való átalakulásakor pontosan 8 atom He. keletkezik. Ez az átalakuló atomból kilökődő He-gáz az ásványban lefékeződik és abban belezárva marad. 1 g urán egy évben pontosan 1,16‘10—7 ccm
