M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1937-1938

Első rész - Beszédek

56

év telhetett el azóta — egyenlő tartamú volt-e a maival, vagy nem. Éppen ezért egyáltalán nem biztos az, hogy mai években kifejezve, teljesen helyesen számították-e ki a szóbanforgó kősótelepek képződésének időtartamát. Ez az időszámítás egyébként csak helyi jelentőségű, már csak azért is, mert hiszen a kősótelepek elterjedése nem általános.

Ugyancsak a rétegminőség változásának megfigyelésén épült fel báró de Geer ama időszámítása, amellyel a jégkorszak egyik részének időtartamát állapította meg. Amint közismert, a földtani közelmúltban Európa északi részét nagy jégtakaró borította. Ez időnkint messze délre is lenyúlt, így pl. Németország szívébe, sőt a Kárpátokba is. E korszak az ú. n. jégkorszak, vagy diluvium. Az ember már tanúja volt ennek a jeges világnak. A diluvium éghajlata időnkint azonban tartósan melegebbé is vált. így hosszú melegebb és hidegebb periódusok váltakoztak egymással. Előbbieket interglaeiális, utóbbiakat pedig glaciális periódusnak nevezik a jégkorszak kutatói. E nagy periódusú változásokon kívül természetesen érvényesült az évszakos változás is.

A legutolsó hideg periódus idejében a jégtakaró déli szegélyén tenger volt, s ebbe a tengerbe hordta be a jég olvadásából származó víz a szárazföld kőzettörmelékét. Téli időben a jégtakaró homlokzatán néha volt ugyan olvadás, de csak igen gyengén. Az így származó víz nagyon kevés volt és ennek következtében lassú folyású. Ezek a vízfolyások éppen ezért csak kevés és igen finom kőzettörmeléket, finom iszapot szállíthattak a szóbanforgó tengerbe. Nyáron viszont az erős olvadás bőséges vizű, sebes vízfolyásokat szült, amely vízfolyások természetszerűen sok és jóval durvább törmeléket, homokot és kavicsot szállítottak az említett tengerbe. Ilyenmódon a tenger fenekén váltakozóan vékony fínomszemű és vastagabb dur- vábbszemű rétegek rakódtak egymásra. Ezeknek megszámolása alapján — jelenleg ugyanis a tengerfenék szárazulattá vált már — de Geer megállapíthatta azt, hogy az utolsó jeges periódus 5300 évnek adódik. Minthogy a diluvium a jelen korhoz közel áll, feltehető, hogy az akkori év hosszúsága a maitól nagyobb mértékben nem tért el, ezért elég pontos időadatnak fogadhatjuk el de Geer időszámítását. Sajnos, hogy ez is csak helyi jelentőségű.

Hasonló helyi értékű időmeghatározás különben még egyéb