M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1937-1938
Első rész - Beszédek
55 egyik idősebb bélyegű, mint a másik, akkor az előbbi lerakódáskőzet természetesen idősebb lesz az utóbbinál. Közbevetőleg megjegyzem, hogy az őséletbúvárok a legrégibb lerakódásokból kiindulva s a jelenkori lerakódásokig baladva, megfigyelték a bennük található kövületeket s ily módon megállapították az élet fejlődéstörténetét is. A lerakódásokba zárt kövületek ősisége alapján a földtani relativ időszámítás szól először is az őskorról, az arebaikumról. Ebben még nincsen az életnek semmi nyoma. Erre következik az eozoikum, az állatélet, általában az élet hajnala. Ebben a korban jelentek meg az első élőszervezetek. A következő kor neve paleozoikum, vagy idős állatkor. Erre következett a mezozoikum, avagy közép állatkor, majd a neozoikum, vagy új állatkor. Mi ez utóbbiban élünk. E korok természetesen még tovább tagolódnak, ez a további részletezés azonban a mi szempontunkból nem fontos. Az abszolút időszámítás, amint említettem, a korokat már évek szerint méri. Az időmérő óra — amint említettem az előzőkben már — lehet egyszer igen pontosan, máskor meg kevésbé pontosan járó. Lássunk először egy kevésbé pontos órával történő ilyen időmérést. Az északi német síkság alatt a föld kérgében hatalmas nagy sótelepek rejtőznek. A telepek mélyebb részében mintegy 1 cm vastagságú kősó és a köznapi életből is ismert gipszhez közelálló ásványnak, az anbydritnek kb. hasonló vastagságú rétegei váltakoznak egymással. E sótelepeket a geológusok egy hajdani nagy tengerrészletnek, vagy hatalmas nagy belföldi sóstónak a beszáradásából származtatják. E tenger, vagy tó vízében a kősó és az anhydrit anyaga egyaránt oldva volt. Ismeretes, hogy hőmérsékletemelkedéskor a kősó vízben való oldhatósága nő, az anhydrité azonban csökken. A tenger fenekén lévő telített kősó-anhydrit oldatból tehát meleg évszakban, mondjuk nyáron, uralkodóan anhydrit, hideg évszakban, mondjuk télen, pedig uralkodóan kősó vált ki. Egy kősó- és egy anhydritréteg tehát egy év szülötteként fogható fel. Ilymódon, mintegy a fák évgyűrűivel hasonlíthatjuk össze e váltakozó rétegsort. Megszámlálva a kősó- vagy anhydritrétegeket, a képződési időnek mintegy „években“ kifejezett számát kapjuk meg. Azt azonban nem tudjuk, hogy az akkori év — pár száz millió
