M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1936-1937
Első rész - Beszédek
91 gessé vált a magasabb előképzettség is a tanfolyam látogatói részéről. Az intézet, mely létesítése óta ismételten hajlékot cserélt, 1854-ben a múzeumkörúti régi Kunewalder-házban nyert elhelyezést s 1867-től kezdve rövid ideig a vallás- és közoktatásügyi, majd 1869 óta a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium fennhatósága alá került. Az oktatás munkáját előbb három tanár s két asszisztens, a hetvenes évek elején pedig már hat tanár, egy proszektor s hat tanársegéd látta el. Az alatt a közel negyedszázados korszak alatt, melyet önállóvá vált intézményünk első szárnypróbálgatásának lehet tekinteni, mind a külföldi tudományos mozgalmak, mind a hazai kultúrviszonyok fellendülésével jelentős s intézményünk fejlődését kedvezően befolyásoló reformok voltak kialakulóban. Különösen a hazai ipar és mezőgazdaság, valamint állat- tenyésztés nézőpontjából nagyhorderejű volt a technikai tudományok haladásának eredményeképen közlekedésügyünk fejlődése. A vasutak kiépülése a szomszédos, de a távolabbi országokkal való közlekedést is fellendítette s ennek nyomán az állatforgalom útját is egyengette. Utóbbinak élénkülésével azonban fokozódtak az állatjárványok terjedésének lehetőségei is, ami viszont úgy külföldön, mint belföldön erélyes, de egyben szükségszerű védekezési rendszabályoknak életbeléptetését tette indokolttá. S ilyen módon állattenyésztési és állat- kereskedelmi érdekek érlelték meg állategészségügyünknek korszerű színvonalra emelését, ami természetesen csak az állatorvosi szakoktatás fejlesztésével volt elérhető. A fejlesztés irányát és útjait a természettudományoknak e korban hatalmas, főleg biológiai vonatkozásban való kibontakozása jelölte ki. Az empíriának kora letűnt s helyét az állati élet- jelenségek fiziko-kémiai magyarázaton alapuló megismerésével, a kórokok kikutatására való törekvéssel a reális, exakt tudományosság foglalta el. Ez a szellem hatotta át ebben az időben állatorvosi szakoktatásunk kicsiny, de Tolnay és utódainak törekvését híven követő gárdáját, amikor az intézmény további fejlesztését sürgetik. Torrnay Bélának, ki ekkor az intézmény élén állott, érdeme, hogy felettes hatóságát e fejlesztés szükségességéről meg tudta győzni s hogy a tanári kar javasolta reform valóra
